[Grem] ma Szt.Anna + Isten ltesse a lista Annit: Kopp s Kurtn Annt!

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jl. 26., Szo, 16:00:57 CEST 

Isten éltesse Kopp Annát és Kurtán Annát!

Szeretettel,

a Lista
Szent Anna és Szent Joachim
2014. július 26. szombat 13:03
*Szent Joachim és Szent Anna a Boldogságos Szűz Mária szülei, a nagyszülők
védőszentjei, Anna az édesanyák és az özvegyasszonyok védőszentje is.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_joachimanna2.jpg>

*Az újszövetségi könyvek semmit nem mondanak Szűz Mária szüleiről, nevüket
sem említik. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának,
édesapját Joachimnak hívták.* *Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott,
Joachim pedig: Isten megvigasztal*.

Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13-14. században terjedt el Európában,
annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi
természete és emberi valósága felé fordultak a hívők – ekkor élénkült fel
az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is.

Az ünnep dátuma a Mária feltételezett szülőhelye fölé épített templom
fölszentelésének évfordulójából ered. *A hagyomány ugyanis úgy tartotta,
hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza a Bethesda-tó közelében
állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát
építettek, *melyet július 26-án szenteltek föl.

A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját,
amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a
tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V.
Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római naptárba,
július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a
Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án
ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.

*Urunk, atyáink Istene, te Szent Joakimnak és Szent Annának megadtad azt a
kegyelmet, hogy tőlük szülessék megtestesült Fiad édesanyja. Kettejük
imájára add, hogy mi is eljussunk az üdvösségre, amelyet népednek
megígértél. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_joachimanna1.jpg>

A legenda szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és
Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s
mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek
már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy
részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak
adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.

Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés
ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart
felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a
megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának
terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.

Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve
elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a
mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban
megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy
imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt,
akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a
gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé
jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek,
és a templomban, az aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit
ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is
történt. Joachim és Anna találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a
látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.
Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának
neveztek el.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_annajoachimmaria.jpg>

Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja az *Ünnepi
kalendárium* második kötetében:

„Nyugaton a keresztes háborúk Szentföld-élményének hatására és a ferencesek
nyomán lett népszerű Szent Anna ünnepe.

Hazánkban Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte sok
ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása
valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a
szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az
oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott,
márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében
hordozza. A kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy
Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a
megváltás bora. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a
haldoklóknak.”

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140726/0090cad9/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl