[Grem] Szűz Mária Istenanyasága vs. mozaik-család

[Emoke Greschik]

Mozaik-család
  Mozaik-család. Amikor először  találkoztam a  kifejezéssel, nem  értettem,
  hogy mi  lehet  ez.  Halottam már  különféle  család-modellekről,  amelyek
  többsége tulajdonképpen nem is család, de milyen is lehet* a
mozaik-család?*
  Aztán megtudtam, hogy  arra a  csoportra kell gondolni,  ahol egy
 anyának több gyermeke  van, de  más-más apától. * 3-4 gyermek  vagy akár
 több  is, ugyanennyi  apa   és   majdnem   egy   tucatnyi
nagyszülő.*  A   családi fényképalbumban aztán lehet  rakosgatni a
képeket,  mint apró
 mozaikokat. Bonyolultabb esetben tovább tarthat e kirakósdi, a családfa
összeállítása, mint  egy  1000  darabos  puzzle-kép  összeillesztése.
 Mozaik-család.  Ki vágyakozik ilyenre? Ki akar mozaik-családban élni? A
gyerekek aligha, mert nehezen tudom  elképzelni, hogy  ez jó  volna
számukra.  A  családalapítás előtt álló  fiatalok  aligha így  képzelik  el
a  boldog  családi  életet, családjuk jövőjét.  Mozaik-család.  Talán  a
 sors  alakítja  úgy  egyesek életét, *hogy  mozaik-családok jönnek  létre*.
Vagy  talán *az  elköteleződés hiánya.* *A  hűség hiánya.*  *A felelősség
 hiánya.* *A  szerete*t *hiánya.*  *Isten* *hiánya a családban*.*
Isten* *hiánya
a családtagok életében*.
  Karácsony ünnepén figyelmünk  elsősorban a születésre,  az újszülöttre,
 a kis Jézusra irányult.  Ma, nyolc  nappal később pedig  az édesanyára,
 aki világra hozta őt.  *Az ünnep elnevezése:  Szűz Mária, Isten  Anyja*.
Amíg  a keleti egyházban az  "Istenszülő" kifejezést használják  Máriára,
addig  a   nyugatiban az Isten  Anyja szóhasználat  terjedt el, de  e kettő
 ugyanazt  jelenti. A  Jézus édesanyjáról  szóló katolikus  hitigazságok
közül  az  ő istenanyaságát   tekinthetjük   a   legnagyobb   kegyelmi
   kiváltságnak, *életszentsége forrásá*nak. A hitigazság magába foglalja
annak  elismerését, hogy *Jézusban az isteni és az emberi természet
elválaszthatatlan  egységet alkot*. A hittitok megfogalmazása és  kimondása
előzményeként az V.  század elején véleménykülönbség és  vita alakult ki
 Alexandriai Szent Cirill  és Nesztoriosz, konstantinápolyi pátriárka
között. Nesztoriosz azt állította, hogy Máriát  csak a  Krisztusszülő cím
 illeti meg,  mivel csak  az  ember Jézust szülte  a világra.  Ezzel
szemben  *Alexandriai Szent  Cirill  Jézus istenségének  és   emberségének
  egységére   és   elválaszthatatlanságára hivatkozva azt  állította, hogy
 Máriát joggal  nevezzük Istenszülőnek.*  A vitás kérdést *az Efezusi
zsinat püspökei 431-ben Cirill nézeteit elfogadva* döntötték el.
  A mai ünnepen természetesen nem az egykori vitára akarunk figyelni,
 hanem az  anyaság  titkáról  szeretnénk   elmélkedni  Mária  élete
 alapján.   A mindenható Isten őt  arra a  különleges feladatra választotta
 ki, hogy * a Megváltó, az  Üdvözítő  édesanyja * legyen.
 Kiválasztottságának  és  anyai feladatának elfogadása  által *Mária  belép
Isten  világába* és  *üdvösségünk szolgálója* lesz.  Nem  csupán  a
 születendő  gyermekét  tekintette  Isten ajándékának, hanem azt is, hogy
anya  lehet. Nem csak a gyermeket  fogadta el Istentől, hanem  az anyaságot
 is, amely magába  foglalja a  gyermekről való szeretetteljes gondoskodást
és nevelést. Szükséges itt megjegyeznünk, hogy *Isten akarata és szándéka
nem kényszerként nehezedett Máriára,*  hanem miután megismerte  az angyali
 üzenet  által a  Mindenható tervét,  a  hit engedelmességével fogadta  el
 azt. *Beleegyezése,  engedelmessége,  igenje emelte őt az anyai
méltóságra.*  *Példája emlékeztessen minden nőt az  anyai hivatás
szépségére, a gyermek elfogadására és az Istennek való  engedelmes
meghajlásra!*
  Az  ünnep  evangéliuma  arról  számol  be,  hogy  a  betlehemi
  pásztorok megtalálják az újszülött Jézust és elbeszélik, hogy mi mindent
tudtak  meg róla az  angyali  üzenetből.  "Mária pedig  szívébe  véste
 szavaikat,  és gyakran elgondolkodott  rajtuk"  (Lk  2,19).  Hónapokkal
 korábban,  Jézus születésének hírüladásakor  Isten  küldöttétől,  Gábor
 angyaltól  szintén titokzatos dolgokat tudott meg (vö. Lk 1,26-38),
illetve akkor is,  amikor látogatást  tett  Erzsébetnél  (vö.  Lk
 1,39-56).  Valamivel  később,   a napkeleti bölcsek érkezése és hódolata
 ismét új dolgokat tár fel  előtte, miként  a  Gyermek  templomi
 bemutatásakor  Simeon  jövendölése  (vö.  Lk 2,21-35). Azért  idézem fel
 és  sorolom fel  ezeket a  jeleneteket,  hogy észrevegyük: *Isten nem
közvetlenül szólt Máriához, hanem közvetítők által.* Ha közvetlenül szólt
volna, az  evangélisták bizonyára ezt is  lejegyezték volna.  *Isten
 angyalt  és  embereket  bízott  meg  azzal,  hogy  üzenetét eljuttassák a
názáreti leányhoz,* s *így ismertesse meg vele fokozatosan*  az anyaság
titkát és *sajátos hivatását.* És ezekben az emberekben talán nem is
tudatosult, hogy általuk Isten szólt  Máriához, ő viszont észrevette  ezt.
*   Figyeljünk  oda  azokra  a  küldöttekre,  akik  számunkra  Isten
 üzenetét közvetítik! Isten az év minden napján üzen nekünk.*
  (c) Horváth István Sándor

   Imádság:
  Mindenható Istenünk! Te Mária személyében nem csak Fiadnak, Jézusnak
adtál anyát,  hanem  nekünk  is.  Ő  hittel  elfogadta  szavadat  és
  mindenben engedelmeskedett neked. Beleegyezett abba a küldetésbe, amit
neki  szántál és elindult  az általad  kijelölt  úton, hogy  üdvösségünk
 szolgálóleánya legyen. Segíts  minket, hogy  hittel és  alázattal bízzuk
 életünket  rád!
  Segíts minket, hogy reménnyel tekintsünk a jövő felé! Segíts minket,
 hogy a szeretet által újjászülessünk!
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140103/6c25d6c6/attachment.html