[Grem] interjú homoszexuális vonzalmú lelkésszel

2014. Feb. 4., K, 14:53:20 CET

 "Csatával nézek szembe" - interjú egy homoszexuális vonzalmú lelkésszel
2014. február 03. hétfő, 06:42 | Írta: Szerkesztő

Ha zavar a kiemelés, kérlek, kattints a linkre:
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1790:csataval-nezek-szembe-interju-egy-homoszexualis-vonzalmu-lelkesszel&catid=39:testi&Itemid=64

*[image: roberts]Vaughan Roberts
<http://www.stebbes.org.uk/meet-staff-team/vaughan-roberts> az oxfordi St.
Ebbe anglikán gyülekezet lelkésze, és bevallottan a saját neme tagjaihoz
vonzódik. Na... álljunk csak meg! Lelkész és homoszexuális? Vaughan Roberts
ellenzi a homoszexuális testi kapcsolatot, és magát nem nevezi
homoszexuálisnak. Éppen ezért érdekes ez az interjú
<http://www.e-n.org.uk/6028-A-battle-I-face.htm>, amelyet Julian Hardyman
lelkipásztor készített vele.*

*Julian: Vaughan, idén, öt év után újra megjelent Battles Christians Face
című könyved. Az előszót a következő szavakkal bővítetted ki: "Ez a
legszemélyesebb az összes könyvem közül, legfőképp azért, mert saját
tapasztalatomból merítettem. Mindannyian harcolunk a keresztény életben -
néhány ezek közül a harcok közül ismerős a legtöbbünk számára, viszont
léteznek olyanok is, amelyekben csak kevesen osztoznak. A sok csata közül
nyolcat választottam ki, amelyeket kisebb vagy nagyobb mértékben én magam
vívok." Milyen volt a fogadtatása?*

*Vaughan:* Az* a tény, hogy egy lelkész küzd a külső megjelenésével, nemi
vággyal, bűntudattal, kétséggel, büszkeséggel és a lelki frissesség
megtartásával, nem meglepő senkinek sem, aki ismeri a saját szívét, *és
érti, hogy* a keresztény vezetők is gyengék és bűnösök.* Hogy alkalmanként
ők is a depresszióval küzdenek, szintén nem újdonság. Az viszont, hogy az
egyik fejezet a homoszexualitásról szól, bizony okozott némi zavart. Többen
rákérdeztek, miért is írtam, és mi volt vele a célom.

*Julian: Az a kijelentésed, hogy az azonos neműekhez való vonzalom számodra
személyes csata, azt jelenti, hogy önmagadat homoszexuálisként határozod
meg?*

*Vaughan:* *Nem, nem jelenti azt.* Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a
könyvemben* mind a nyolc érintett témával kapcsolatban elismertem a
küzdelmeimet, nem csak ezzel az eggyel kapcsolatban.* Valamilyen módon
mindannyian szenvedünk attól, hogy bukott, összetört világban élünk. Egy
nap során különféle harcokat élünk meg, de változó mértékben vagyunk ennek
tudatában, és így van ez a különböző életszakaszokban is.* Egyik harcunk
sem határozza meg azt, akik vagyunk, bármilyen nagy hatása is van.* Nekünk
keresztényeknek a Krisztussal való kapcsolatunkból fakad az identitásunk .
(...)
*Nem az alapvető identitásomat fedem tehát fel, amikor elismerem, hogy a
könyvben érintett mind a nyolc területen harcokat élek meg.*
*Julian: Az evangéliumi anglikánokról köztudott, hogy nem támogatják a
homoszexuálisok lelkészi szerepvállalását. Mit jelent ez számodra?*

*Vaughan:* A sajtóhírek sokszor megtévesztőek ezzel a témával kapcsolatban.
Az evangéliumiak nem azt ellenzik, hogy homoszexuális beállítottságú
emberekből gyülekezeti vezetők váljanak. A vita tárgyát a tanítás és a
gyakorlat képezi. *Az evangéliumiak azt mondják, hogy a lelkészeknek
ragaszkodniuk kell - tanításban is és a gyakorlatban is - a Biblia
tanításához, hogy szexuális kapcsolat csak heteroszexuális házasságban
megengedett. Én mindkettőt megtartom.*

*Julian: Sokan nem így fognak majd érteni, hanem megbélyegeznek. Nem
gondolod, hogy jobb lett volna kerülni ezt a témát?*

*Vaughan:* (...) Amikor hat évvel ezelőtt először megírtam a
homoszexualitásról szóló fejezetet, sok személyes példát használtam, de a
kiadás előtt ezeket töröltem.* Tisztában voltam a megbélyegzés lehetséges
veszélyével, és azzal, hogy a szolgálatomat* ehhez a témához kötik majd -
amit nagyon szeretnék elkerülni. Mégis helyesnek éreztem, hogy új előszót
csatoljak a könyvhöz, mert egyre inkább meggyőződésem, hogy* ebben a
rohamosan változó világban *az evangéliumi keresztényeknek nyíltabban kell
beszélniük erről a kérdésről. *Egyre nagyobb a nyomás azokon a
keresztényeken, akik ezzel a problémával küzdenek.*

*Julian: Biztosan vannak olyanok, akik bizalommal megosztották veled mint
lelki vezetőjükkel, hogy saját nemükhöz vonzódnak. Hozzájárult ez ahhoz,
hogy úgy döntöttél, nyíltan beszélsz magadról?*

*Vaughan:* Természetesen. *Minden hétfőn imádkozom ezekért az emberekért.
Van egy listám, melyet két részre osztottam: azokra, akik továbbra is
próbálnak hűségesek lenni a Biblia tanításához, miszerint a szexuális
kapcsolat egyedüli elfogadható tere a férfi és nő közötti házasság,
valamint azokra, akik elfordultak ettől a nézettől.** Sajnálatos módon a
második csoport egyre növekszik.*

*Julian: Mit gondolsz, mi ennek az oka?*

*Vaughan:* Sokszor tűnődtem azon, vajon többen kitartottak volna-e, ha
tudják és érzik, hogy* van más út is, nem csak a homoszexuális identitás
megerősítése, a világ által képviselt életmód követése, *és az
elszigetelődés, amit az evangéliumi gyülekezetekben személyes küzdelmeik
miatt átéltek.
*A világ ma *a szabadságot és a hitelességet hangsúlyozza, és* azt mondja*:
"Az emberek hetero-, homo- vagy biszexuálisnak születnek.* Légy hű
önmagadhoz, és fogadd el, aki vagy!" A saját nemük tagjaihoz való vonzódást
természetes dolognak tekintik, és ezzel arra bátorítják őket, hogy fogadják
el meleg identitásukat, és éljék meg az általuk választott módon. *Ezt az
üzenetet alátámasztja sok ember, akik a másságukat a nyilvánosság előtt
élik meg, példát szolgáltatva erre a sajátos életmódra. A gyülekezeteinkben
ezzel szemben sokszor csak negatív üzenet hangzik el, ami szégyenérzetet
okozhat ezekben az emberekben, és elbátortalanítja őket attól, hogy
kilépjenek a magányos és személyes harcuk elszigeteltségéből. *Ez azután jó
táptalajt teremt ahhoz, hogy a kísértés és a megalkuvás egyre kívánatosabb
legyen.*

*Julian: Hogyan közvetítik a gyülekezetek ezt a negatív üzenetet?*

*Vaughan: *A problémát legfőképp az okozza, hogy a homoszexualitással
kapcsolatos megjegyzéseinket nem a küszködő keresztények iránt érzett
pásztori aggodalmunk vezérli, hanem a világban és az egyházban folytatott
politikai viták befolyásolják. Szükséges, hogy részt vegyünk ezekben a
vitákban, de nagyon fontos az is, hogy tudatában legyünk, milyen üzenetet
hall meg néhány testvérünk ezekből a vitákból. (...) *Hajlamosak vagyunk
túlságosan dogmatikus kijelentéseket tenni az okokról és az orvoslásról,
mintha azt sugallnánk, hogy az azonos nemhez való vonzódás csupán személyes
választás kérdése.* Ez csak növeli az amúgy is meglévő szégyenérzetet
azokban, akik nem kívánják, de a saját nemük tagjai felé vonzódnak.
Levonják a következtetést, hogy nem biztonságos megosztani ezt a küzdelmet
a gyülekezet tagjaival. Ezért* nem csupán nyíltabban kell beszélnünk a
szexualitással kapcsolatos kérdésekről, de szükség van arra is, hogy a
hűséges tanítványi létről pozitívabb képet tárjunk azok elé, akik küzdenek
ezen a téren.*

*Julian:*.* Mit mond a Biblia homoszexualitásról?*

*Vaughan: A Biblia egyértelműen szól arról, hogy Isten szeret mindenkit, és
a Krisztusban való hit által mindenkit szívesen befogad a családjába (az
egyházba) nemre, osztályra, fajra, és hozzátehetnénk, szexuális
beállítódásra való tekintet nélkül*. Igenis* szükséges ezt kiemelnünk. *De*
azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Biblia következetesen elutasító a
homoszexuális - és bármiféle, a heteroszexuális házasságon kívüli - szexet
illetően.*

*Julian: Sok ember azt mondja, hogy a szeretetteljes, elkötelezett
kapcsolaton belüli homoszexuális szex kevésbé rossz, mint a magány vagy a
szexuális szabadosság. Erre utalsz a mondandóddal?*

*Vaughan:* Nem, egyáltalán nem ezt mondom.* A Bibliában csupán két
lehetőség van: heteroszexuális házasság vagy cölibátus. *A cölibátus nehéz
dolog, akkor is, ha szándékosan választottuk, és akkor is, ha vonakodva
fogadtuk el, mint adott élethelyzetet. Amikor az önsajnálat megkísért, arra
emlékeztetem magam, hogy *ez nemcsak azoknak nehéz, akik a saját nemükhöz
vonzódnak, hanem mindazoknak is, akik a házasság iránti erős vágyuk
ellenére egyedül maradtak,* vagy* akik valamilyen oknál fogva nem élhetnek
nemi életet a házasságukon belül.*

*Julian: "Maradj egyedülálló, maradj tiszta!" Keményen hangzik ez az üzenet
azon keresztények számára, akik a saját nemükhöz vonzódnak.*

*Vaughan: *Azért nem csak ennyit mondhatunk.* Fontos különbséget tenni a
bűn és a körülmények között*. A bűnt csak elutasítóan szemlélhetjük, a
körülményeket viszont pozitív fényben láthatjuk akkor is, ha nehezek. *Míg
a homoszexuális bűnnek mindig ellen kell állni, az azonos neműekhez való
vonzódás körülményeit olyannak fogadjuk el, amelyben Isten munkálkodhat. *(...)
Ez a nézőpont megváltoztatja azt, ahogy a nehéz körülményekre tekintünk az
életünkben. Nem szuper-lelkiségre vagyunk elhívva, amely tagadja a
frusztrációt vagy a fájdalmat; sem arra, hogy passzívan elutasítsunk minden
lehetőséget, amely megváltoztathatja a helyzetünket. Viszont meg kell
látnunk Istenünk szerető kezét mindenben, amit megtapasztalunk, és így
észrevehetjük a szolgálat, a növekedés és a gyümölcstermés
lehetőségét. (...) *Önmagában
nem jó a vakság élménye, a depresszió, az alkohol-függőség, a nehéz
házasság vagy akármilyen más nehézség, Isten mégis munkálkodik ezekben a
helyzetekben. *Ugyanezt a folyamatot láttam olyan istenfélő emberek
életében, *akik látszólag ellenállhatatlan vonzódást éreztek a saját nemük
iránt.* Megtanulták sok nehéz helyzeten át, hogy *az egyetlen valódi
megelégedést az adja, ha Isten elé viszik ezt a vágyukat.* Ezek az emberek
mély és örömteli kapcsolatot építettek fel Vele. Saját nehézségeik
megtapasztalása érzékenyebbé tette őket mások iránt, és segíteni tudtak
másoknak a harcaikban. *Azok, akik nem házasodtak meg, elfogadták a Biblia
pozitív tanítását az egyedülállóságról mint ajándékról (1 Korintus
7:32-35), függetlenül attól, hogy ezt választották-e vagy sem. A magány és
a szexuális beteljesületlenség ellenére csodálatos lehetőségeket kaptak,
hogy Istennek és másoknak szolgáljanak. *Tudom, hogy nem lett volna időm
könyveket írni vagy konferenciákon előadást tartani, ha házas lennék. Több
időm van barátságokra is, ami hatalmas áldást jelent számomra, és bízom
benne, hogy mások számára is.

*Julian: Ez bátorító! De mi van a fájdalommal?*

*Vaughan: Persze, a fájdalom valódi, ezt nem tagadhatom. A világ, a test, a
Sátán mind azon igyekszik, hogy a bűnt nagyon vonzónak állítsa be,* hogy
nehéz legyen Istent követnünk ezen az úton az Ő dicsőségére. Hogy mégis ezt
tegyük, *szükséges tisztán értenünk az önmegtagadásra való elhívást Isten
országáért, és azt, hogyan fakad az áldozati halálból feltámadás és
élet. *Krisztus
valóban nehéz életre hív bennünket, ahogy mindennap felvesszük érte a
keresztünket, de a kereszt az út az élethez: *"Mert aki meg akarja menteni
az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az
evangéliumért, megmenti azt." (Márk 8:35) (...)* Jézus azt tanította, hogy
akik az evangéliumért veszteséget szenvednek a kapcsolatok vagy az anyagiak
terén, nem csak a jövőben számíthatnak örök életre,* de már most, ezen a
világon "százannyit kapnak": "otthont, testvért, anyát, gyermeket és
földet, üldöztetésekkel együtt" (...)*

*Julian*: *Milyen tanácsot adnál azoknak, akik nem érzik magukat képesnek
arra, hogy más keresztényekkel beszéljenek saját nemükhöz fűződő
vonzalmukról?*

*Vaughan: Biztatnám őket, hogy tegyék meg az első lépést, és keressenek
legalább egy olyan keresztényt, akiben megbíznak és akivel őszinték
lehetnek. Nem az az elhívásunk, hogy elszigetelődve éljünk, hanem hogy
Isten családjának tagjai legyünk a gyülekezetekben*.* A közösségek
tökéletlenek, csakúgy, mint benne az egyének, mégis ez az a környezet, ahol
Isten együtt építeni akar bennünket mint tanítványait*. Az a tapasztalat,
hogy őszinteségünk a megbízható testvérek előtt nem csupán számunkra
bátorító, hanem könnyebbé teszi mások számára is, hogy beszéljenek saját
harcaikról. Felekezetközi szervezetek is nagy segítséget jelenthetnek. A True
Freedom Trust <http://www.truefreedomtrust.co.uk> például sokaknak nyújtott
már komoly segítséget.

*Julian: Lehetséges a változás? Megváltoztatható a vonzalmak iránya?*

*Vaughan:* A szexuális fejlődés összetett, és azt hiszem, a legjobb úgy
gondolni rá, mint egy spektrumra, amelyen az emberek mozoghatnak, főleg a
pubertás korszak után, de azon túl is. Az emberek kicsiny hányada azt
tapasztalja, hogy az érett felnőttkorba lépve is kizárólag a saját neméhez
vonzódik. I*stennek van hatalma arra, hogy megváltoztassa az egyén
beállítódását, de ezt nem ígérte meg*, és az én tapasztalatom sem ez.*
Kutatások szerint a kizárólagos homoszexuális vágyak átváltozása
kizárólagos heteroszexuális vágyakká nagyon ritka.* Miközben támogatjuk,
hogy mindenkinek legyen joga segítséget kérni, ha szeretne megváltozni, a
hangsúlyt arra kell fektetnünk, hogy bátorítsuk az istenfélő életet és a
körülményekkel való megelégedést.
Fontos felismernünk, hogy* Isten ereje sokszor nem abban nyilvánul meg,
hogy elveszi tőlünk a kísértést és a nehéz körülményeket, hanem abban, hogy
erőt ad a kitartáshoz és a vele való élethez a nehéz körülmények
közepette.*Ha megértjük, hogy Isten ereje a gyengeségeinkben
mutatkozik meg,
megváltozik az is, ahogy hívőként a csatáinkhoz viszonyulunk. Képesek
leszünk a saját küzdelmeinket - beleértve a saját nemünkhöz való
vonzódásunkat is - nem csak negatívan, de pozitívan is megélni.

*(A fordításért Takács Nóri da Silvának jár köszönet.)*

*Ez a szerkesztett és rövidített interjú eredeti terjedelmében Szabados
Ádám blogján olvasható: Divinity <http://divinity.szabadosadam.hu/>*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140204/40a0c355/attachment.html 