[Grem] Isten velünk jár történelmünk útján

[Emoke Greschik]

Isten velünk jár történelmünk útján – Ferenc pápa csütörtök reggeli
homĂ­liĂĄja
2014. december 19. pĂŠntek 19:39
*Rá kell bíznunk magunkat Istenre életünk** sötét időszakaiban is, *akkor
is, amikor nem értjük történelmünket, amelyen ő is osztozik velünk, és
amely mindig üdvösséget hozó történelem – hangsúlyozta a pápa csütörtök
reggeli szentmisĂŠjĂŠn a Szent MĂĄrta-hĂĄzban.

*„Isten a történelemben akart megmenteni minket *– jelentette ki Ferenc
pápa. Üdvösségünk nem egy aszeptikus, laboratóriumban előállított üdvösség!
Nem! Hanem történelmi üdvösség. *Ő végigjárta a történelem útját az ő
népével.” Tehát „nincs üdvösség történelem nélkül.* Azt, hogy elérkeztünk a
mai naphoz, hosszú történelem előzte meg, nagyon hosszú történelem.”

„És így, lépésről lépésre járjuk történelmünk útját. Isten is járja ezt a
tĂśrtĂŠnelmi utat, ĂŠs mi is jĂĄrjuk.* Amikor irĂĄnyt tĂŠvesztĂźnk,* *Isten helyes
irányba állítja történelmünket, és továbbvisz minket, előre. Mindig velünk
egyĂźtt halad.* *Ha ezt nem lĂĄtjuk vilĂĄgosan, sosem fogjuk megĂŠrteni* *a
karĂĄcsonyt*! *Sosem fogjuk megĂŠrteni **az Ige megtestesĂźlĂŠsĂŠt*! Soha!
Történelemről van szó, folyamatos előrehaladásról. »Atyám, a karácsonnyal
véget ért ez a történelem?« »Nem!* Ma is az Úr a történelemben ment meg
minket. Ma is együtt halad az ő népével.«”*

Ebben a történelemben – folytatta Ferenc pápa – ott vannak* Isten
választottai, azok az emberek, akiket arra választ ki, hogy „segítsék
előrehaladni az ő népét”*. Ilyenek például* Ábrahám, Mózes és Illés*. Az ő
életükben is „van néhány nagyon durva szakasz”, „sötét, kellemetlen, bajos
időszak”. Ezek az emberek alkalmasint jobban szerettek volna nyugodtan
élni, ám *„az Úr kellemetlenkedik. Az Úr kellemetlenséget okozva alakítja a
tĂśrtĂŠnelmet! Sokszor olyan utakon vezet minket, amilyeneket mi egyĂĄltalĂĄn
nem szeretnénk.*” *Mózes és Illés odáig jutnak, hogy inkább meghalnának,* *de
aztán mégis bíznak az Úrban.*

A mai evangélium „az üdvösség történelmének egy másik iszonyú eseményéről”
számol be: *József felfedezi, hogy jövendőbelije, Mária gyermeket vár.*
„József szenved. Látja, hogy a falu asszonyai erről pletykálnak a piacon;
és szenved. »De hát ez a lány tisztességes, hisz én ismerem! Istenfélő
lány. De mit tett velem? Ez lehetetlen!«” *Ha bevádolja, megkövezik.* De
ezt nem akarja, akkor sem, ha nem ĂŠrti, mi tĂśrtĂŠnt. *Tudja, hogy MĂĄria
„képtelen lenne hűtlenné válni”.* „Az ilyen szörnyű időszakokban –
hangsúlyozta a pápa – Isten ezen választottainak – hogy történelmet írjanak
–* vállukra kell venniük a problémát, anélkül, hogy megértenének mindent.*”
Így „az Úr írja a történelmet”.

*„Így jár el József, aki élete legsötétebb órájában, élete legszörnyűbb
időszakában magára veszi a problémát.* Önmagát vádolja mások szemében, hogy
fedezze jegyesĂŠt. Akadhat olyan mĂŠlypszicholĂłgus, aki rĂśgtĂśn megĂĄllapĂ­tanĂĄ,
hogy ez az álom nem más, mint a kitörést kereső aggódás összefoglalása…, de
mondjanak, amit akarnak. És mit tett József*? Az álom befejeztével magához
vette feleségét. »Semmi sem értek, de az Úr ezt mondta nekem, és a
születendő gyermek majd az én fiamnak tűnik.”*

„Együtt járni a történelmet az ő népével – elmélkedett a Szentatya – azt
jelenti Isten szĂĄmĂĄra, hogy nĂŠpe mellett halad, ĂŠs prĂłbĂĄra teszi
választottait.” Végezetül azonban megmenti őket: *„Emlékezzünk mindig
bizalommal, a legszörnyűbb időszakokban is, akkor is, amikor betegek
vagyunk, ĂŠs rĂĄdĂśbbenĂźnk, hogy kĂŠrnĂźnk kell az utolsĂł kenetet, mert nincs
kiút, azt kell mondanunk: »De, Uram, a történelem nem velem kezdődött,
ezért nem is végződhet velem! Te menj csak előre, én kész vagyok követni
téged.« És helyezzük magunkat az Úr kezébe.*” Mit tanítanak tehát nekünk
Isten vĂĄlasztottai?

„Hogy Isten velünk jár, Isten történelmet ír, Isten próbára tesz, és Isten
megment minket a legsötétebb órákban is, mert ő a mi Atyánk. Sőt Pál
szerint: a mi Papánk! Segítsen az Úr megértenünk, mit jelent az, hogy ő
egyĂźtt halad nĂŠpĂŠvel a tĂśrtĂŠnelemben, mit jelent, hogy prĂłbĂĄra teszi
választottait, és hogy* milyen nagylelkűek az ő választottai, akik vállukra
veszik a nehézségeket, a problémákat, látszólag még a bűnöket is –
gondoljunk csak Jézusra –, hogy továbbírják a történelmet.”*

Fordította: Tőzsér Endre SP

FotĂł: VatikĂĄni RĂĄdiĂł

Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141219/0c910108/attachment.html