[Grem] Gertrudis, II. András felesége, Szent Erzsébet és IV. Béla édesanyja - xenofóbia áldozata?

[László Baják]

Kedves Péter!
II. Béla vak volt, és ezért volt kénytelen nagyobb mértékben támaszkodni a
feleségére. A királyné a megnövekedett hatalmát többek között arra
használta, hogy jó balkáni módra vérfürdőt rendezett a férje
megvakíttatásában részesnek vélt főurak között. Nem volt népszerű. Az
Árpádok kivételes tekintélyét viszont jól mutatja hogy Bélát az uralkodásra
elvileg alkalmatlan állapotában is királlyá tették. Nem tudok róla, hogy
Capet Margitnak számottevő hatalma lett volna az erőskezű III. Béla
mellett. A királynék általában alig jelentettek többet a politikában mint
diplomáciai eszközök, Az Árpád-kori Magyarország nagyterületű, gazdag
(különösen élelmiszerben), és katonailag erős, ugyanakkor ritkán lakott
ország volt. Az ország Európa minden részéből hívta, vonzotta a
telepeseket. Latinok (azaz valamilyen neolatin nyelvet beszélő) éltek
szinte minden nagyobb városban (Esztergom, Székesfehérvár, (Nagy)várad,a
számos Olaszi nevű településen stb), franciák telepítik az első szőlőket a
Hegyalján, izmaeliták, kálizok intézik az ország pénzügyeit, pénzt vernek,
vámokat szednek be, stb, német(bajor, szász)  és zsidó kereskedőket
találunk a városokban. Ekkor telepítik a szepesi és az erdélyi szászokat.
Úzok és besenyők védik pl. a mosoni kaput, őrzik a jeruzsálemi
zarándokutat, izmaelita íjászok szolgálnak a király hadseregében. A kunok
is integrálódnak az országba, ha a nagy számuk miatt viszonylag lassabban
is. Kötöny király meggyilkolása állítólag az osztrák herceg rovására
írható. Az Aranybulla kikényszerítésének csak kis részben volt oka, hogy
egyes idegen eredetű főrangúak semmibe vették az ország íratlan
jogszokásait. A legnagyobb sérelem a király birtokadományozási politikája
volt ugyanis a királyi birtokok szabadjai (szerviensei) az eladományozással
szabadságukat elveszítve magánföldesúri fennhatóság alá kerülhettek,
legalábbis ha nem költöztek el. Az Anjouk valóban egy kissé intoleránsabb
 nyugati gondolkodást hoztak magukkal. Nagy Lajos pl átmenetileg "kiűzi" a
zsidókat, rendszeresen vezet hadjáratokat a délvidéki eretnekek és a pogány
litvánok ellen. Károly Róbert hetedíziglen kiirtatja a Zách nemzetséget,
Felicián merényletkísérlete miatt. A történet majd Katona Bánk bán
történetében köszön vissza. Zách Felicián ugyanis a lánya becsületén esett
csorba miatt háborodott fel ennyire.


2013. november 20. 20:31 Bánhegyi Péter írta, <banhegyip at mnb.hu>:

>  Kedves Listatagok!
>
>
>
> Ez igaz, ezért is tettem az "idegen" szót idézőjelbe, helyesebb a "vendég"
> vagy a "jövevény" szavakat használni, ahogy például Szent István
> Intelmeinek a magyar fordítása is fogalmaz. Ha a származás vagy a nyelv az
> alattvalók besorolásakor nem is számított, azt azért alighanem akkor is
> számon tartották, ki honnét jött és mikor; az Alföld egyes részein ma is
> találkozni a más településekről csak egy-két generáció óta megérkezettek
> esetében a "gyüttment" kifejezéssel, és ez minden bizonnyal nem új
> jelenség. Gertrúd pedig 1213-ban mindössze tíz éve volt II. András felesége
> és nyolc éve királyné, így kísérete és rokonsága sem tartózkodhatott az
> országban régebb óta. A "rossz szellemnek" valószínűleg ez is az egyik
> összetevője volt, a "nőuralommal" egyetemben.
>
>
>
> Mindazonáltal úgy tűnik, ez nem egy statikus állapot volt. II. Béla
> idejében például szerb származású felesége, Ilona is erős személyiségnek
> számított, és az ő öccse, Belos bán horvát-szlavón-dalmát bán lett (majd
> később, már II. Géza idejében, nádor), de ebből baj valóban nem lett, amíg
> képességeiket a Magyar Királyság szolgálatába állították, és erős kézzel
> uralkodtak. Hasonlóképpen erős egyéniség volt III. Béla második felesége,
> Capet Margit, VII. Lajos francia király lánya, Fülöp Ágost francia király
> húga és II. Henrik angol király volt menye is - nem kis szerepe volt abban,
> hogy III. Béla az 1189-ben az országon átvonuló keresztes seregekkel együtt
> szabadon engedje börtönben tartott lázadó öccsét, Géza herceget, továbbá
> felerősítette a Francia Királyságból érkező ciszterci és premontrei
> szerzetesek befolyását, tevékenységét.
>
>
>
> II. András idejében azonban, minden bizonnyal a meráni epizód és a királyi
> hatalom meggyengülése hatására is, 1222-ben az Aranybulla 11. pontja
> szerint: *"Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az országba, az
> ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket"*. Az 1231. évi
> megerősítés 23. pontja szerint pedig: *"Az országba jövő nemes
> vendégeket, hacsak nem akarnak itteni lakosok lenni, méltóságokra ne
> emeljék, az ilyenek viszik ki ugyanis az ország gazdagságát"*. Ez pedig
> arra utal, hogy a XIII. század első évtizedeiben azokat a "vendégeket",
> amelyeknek a lojalitásában a "hazai" urak nem voltak biztosak, már nem
> tekintették megbízhatóknak, azt előbb ki kellett érdemelniük. Nem is szólva
> arról, hogy az Aranybulla 24. pontja (amit aztán az 1233. évi beregi
> egyezmény kiterjesztett az összes állami hivatalra) eltiltotta a zsidókat
> és az izmaelitákat a kamarai hivatalviseléstől (igaz, IV. Béla 1251-ben
> majd ismét kiváltságlevelet adott a zsidók számára, királyi oltalom alá
> helyezve őket), illetve a tatárjárás megindulása után Kötöny kun vezért is
> feltételezett "tatárvezetősége" miatt gyilkolták meg (népét gyanúsítva a
> tatárok titkos támogatásával, nyilván nem függetlenül attól, hogy nomád
> életmódjuk gyakori súrlódásokat eredményezett az érintett területeken,
> miközben már ők is a magyar király alattvalói lettek, igaz, csak nem sokkal
> a tatárjárás előtt).
>
>
>
> A XIII. században tehát valami megmozdult a jövevényekkel, illetve a
> "másokkal" való kapcsolatban Magyarországon, az állapotok már kevésbé
> voltak idillikusak, és ez a század vége felé valószínűleg csak erősödött,
> amikor új külföldi ("idegen") dinasztiák jelentek meg a magyar
> trónkövetelők színpadán; nem is véletlen, hogy a magyar urak III. Andrást
> is gyorsan királlyá tették - inkább egy kétséges Árpád-házi, még ha
> külföldön is cseperedett fel, mint egy biztos Anjou vagy Habsburg. Mind a
> királyi hatalom gyengülése, mind a nemzetközi - békés és háborús -
> mobilitás erősödése hozzájárult ehhez a folyamathoz.
>
>
>
> A középkori "mi-ők" szemlélet alakulásáról lásd még:
>
>
>
> http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/01-04/ch09.html
>
>
>
> Szép estét mindenkinek!
>
> Bánhegyi Péter
>
>
>
> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:
> grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] *On Behalf Of *baják.lászló
> *Sent:* Wednesday, November 20, 2013 3:59 PM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] Gertrudis, II. András felesége, Szent Erzsébet és
> IV. Béla édesanyja - xenofóbia áldozata?
>
>
>
> Kedves lista!
>
>  Az anyanyelv és a származás a középkorban másodlagos jelentőségű volt. Ha
> egy bármilyen származású valaki pl. a magyar király alattvalója lett többé
> nem számított idegennek. A királyhoz való hűség volt meghatározó. (A
> templomosok gyakorlatilag felmondták a nekik határvédelemért és térítésért
> cserébe földet adományozó Andrásnak a hűséget és önálló államot akartak
> alapítani Erdélyben. András király ezért verte ki őket az országból) A
> magyar állam a steppei nomád előtörténetből is következően, ráadásul
> toleránsabb is volt, pl vallási vonatkozásban a földművelő előzményekkel
> rendelkező nyugatiaknál. Az Árpád -kori Magyarországon többnyire
> bántatlanul (és jól) éltek muszlim és zsidó közösségek is. A xenofóbia ,
> idegengyűlölet inkább modern fogalmak és nehezen értelmezhetőek a X-XIII.
> századi  Magyarországon. Gertrudis királyné meggyilkolásában ez a szempont
> aligha játszott szerepet. Véleményem szerint a legfőbb oka az lehetett,
> hogy egyesek Gertrudist tekintették András király rossz szellemének. Olyan
> személynek, akinek túl nagy befolyása van a király döntéseire. Ebben az
> időben nálunk nemigen viselték el a nőuralmat. Az összeesküvők leginkább
> András királyt akarták megszabadítani a szerintük rossz tanácsadótól. Üdv:
> Baják L
>  ------------------------------
>
> *Feladó:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [
> grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] ; meghatalmazó: Bánhegyi Péter [
> banhegyip at mnb.hu]
> *Küldve:* 2013. november 20. 12:08
> *Címzett:* 'grem at turul.kgk.uni-obuda.hu'
> *Tárgy:* [Grem] Gertrudis, II. András felesége, Szent Erzsébet és IV.
> Béla édesanyja - xenofóbia áldozata?
>
> Kedves Listatagok!
>
>
>
> Ehhez a témához még kiegészítésként:
>
>
>
>
> http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1213_szeptember_28_merani_gertrudis_kiralyne_meggyilkolasa/
>
>
>
> http://index.hu/tudomany/2013/09/28/nem_kell_felnetek_jo_lesz/
>
>
>
> http://www.batorkeszialap.com/index.php/kultura/293-gyilkossag-a-pilisben
>
>
>
> Itt pedig egy érdekes összehasonlító elemzés a (magyar) történelem folyása
> alapján:
>
>
>
>
> http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kiralynek_bunbak_szerepben_a_kozepkori_magyarorszagon/
>
>
>
> Ezek alapján látható, hogy a képlet nem egyszerű. Ami talán a
> legfontosabb, hogy félrecsúszhat könnyen a történelmi magyarázat, ha a
> nemzeti érzéseket visszavetítjük a múltba. Magyarországon a 70-es évektől
> kezdve például Szűcs Jenő, Engel Pál, Szakály Ferenc és társaik sokat
> tettek azért, és szellemi utódjaik ma is folytatják, hogy demitologizálják
> a történelmet. Ennek a veszélye természetesen az, hogy könnyen
> megfoszthatják a (nemzeti) közösségeket az összetartó szimbólumoktól (mint
> ahogy sokan ebből a körben erre törekedtek és törekednek), ám az a kérdés
> is jogos, hogy ezen szimbólumok valóban előremutatóak vagy pedig
> bezártsághoz, szekuláris dogmákhoz vezetnek.
>
>
>
> Mondhatjuk természetesen például, hogy Magyarország és a magyar nép mindig
> "befogadó" volt, és ezt nem szabad "demitologizálni", Szent István
> Intelmeit is idézhetjük, azonban a történelmünket ezzel sem szabad
> szerintem teljesen átitatnunk, pontosabban ezt valamiféle különleges
> teljesítménynek felfognunk. A középkorban például rengeteg "jog"
> szabályozta az együttélést, és sok territoriális elkülönülés létezett,
> amelyek önmagukban nem kérdőjelezték meg a hatalom legitimitását (a mai
> homogenizáló korunk bizony tanulhatna ebből!), így a "betelepülés" vagy
> "áttelepülés" nem volt szokatlan, még jogi kereteket is adtak neki (a
> vlachok lassú bevándorlása a Kárpát-medencébe talán kivételnek tűnik, de
> éppen ezért kezdetben feszültségeket sem okozott, territoriális jogokat sem
> kaptak). A mai "befogadó" dicséretet az akkoriak talán nem is értenék,
> hiszen a többkultúrájúság ("multikulturalitás") és a többnyelvűség
> természetes volt (Szent István Intelmeit valószínűleg még a törzsi múlt
> közelsége is befolyásolta, ahol a törzsek elkülönülése volt az elsődleges
> az önálló lét szempontjából), mindazonáltal a (legitim) monarchia ennek
> megfelelő kereteket is adott. A megfelelő beilleszkedés azonban
> természetesen fontos és elvárt volt, ennek hiányában robbanhattak ki súlyos
> konfliktusok (mint például éppen II. András és az általa betelepített,
> illetve beengedett Német Lovagrend között az 1220-as években).
>
>
>
> Minden bizonnyal azonban minden korban voltak valamilyen, az adott
> közösséget összetartani, illetve annak *status quo*-ját megtartani kívánó
> eszmék, gondolatok, és azok különbségeket is tehettek "hazaiak" és
> "idegenek" között, mert a határokat meg kellett vonni, bár nem feltétlenül
> úgy, ahogy ma gondolhatnánk. Ez azonban akár mindegy is, mert a lényeg az,
> hogy ez a különbségtétel *nem *arról ad jelzést (a jelenben sem), hogy a
> "határ" két oldalán lévők milyen emberek, hanem hogy mennyire ismerik őket,
> milyen a begyökerezettségük egy adott helyen, illetve hogy mennyire ismerik
> őket a helyiek a sajátjukénak. Ahogy látom, a két szempont összekeverése a
> gond. Az "idegen" pedig mindig "alkalmasabb" a bűnbak szerepre, hiszen
> kevésbé ismerik, és ez sem korunk sajátossága. Ezt a szempontot bizonyára
> szem előtt kell tartani, amikor például a Gertrúd körüli eseményeket nézzük.
>
>
>
> Ebben a liberális, vagy nevezzük akárhogy, álláspontnak igaza van, abban
> azonban téved, hogy valójában sokszor ő is összekeveri a fenti két
> szempontot, csak ellenkező előjellel, azaz, hogy az "idegen" (ennek a
> szónak sem kellene feltétlenül pejoratívnak lennie) leginkább csak jó és
> szép lehet, akit mindig be kell fogadni. Teoretikusan itt aligha lehet
> létrehozni egy kielégítő "algoritmust", pontosabban már meg is van,
> Szentírásnak hívják.
>
>
>
> További szépe napot kívánok mindenkinek!
>
> Bánhegyi Péter
>
>
>
> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [
> mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu<grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu>]
> *On Behalf Of *Emoke Greschik
> *Sent:* Tuesday, November 19, 2013 6:33 PM
> *To:* grem at turul.banki.hu; Dorottya Mogyorósi
> *Subject:* [Grem] Gertrudis - II. András felesége, Szent Erzsébet és IV.
> Béla édesanyja
>
>
>  Gertrúd, egy király és egy szent édesanyja
>
> 2013. november 18. hétfő, 18:52 | Írta: Kóczián Mária
>
>
>
> *[image: gertrudis]  A történelmi Gertrúd királyné iránt az utóbbi időben
> megnőtt az érdeklődés: Szentendrén kiállítás
> <http://www.szentendreihirek.hu/2013/08/egyedulallo-kiallitas-nyilt-szentendren/>
> nyílt alakjáról, Pilisszentkereszten emléktáblát avattak
> <http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/28/17/Felavattak_Gertrudis_kiralyne_emlektablajat_.aspx>
> tiszteletére. II. András feleségét egyetlen okból szokták dicsérni:
> mindenki jó anyának tartja. Öt gyermeket szült, s közülük kettő kiemelkedő
> alakja a magyar és európai történelemnek: Árpád-házi Szent Erzsébet és IV.
> Béla. Leánya ünnepnapján emlékezzünk az anyára is!*
>
>
>
>
>
> *"Uralkodás! Parancsolás!"*
>
> "Uralkodás! Parancsolás! - Minő
> Más már csak ennek még hangja is,
> Mint - engedelmeskedni - hát minő
> Ez még valóságában?"
>
> Így elmélkedik *Gertrudis királyné Katona József Bánk bán című drámájában*,
> nem sokkal az előtt, hogy *Bánk megöli. II. András király német
> anyanyelvű, meráni származású feleségé*t a magyarság elsősorban ebből a
> műből ismeri, s az ennek nyomán készült Erkel-operából. De vajon mennyire
> hiteles történelmi szempontból a drámai hősnő alakja? Annyi bizonyos, hogy
> bár Katona a drámai feszültség érdekében ráerősített egyes történelmi
> tényekre, a királyné személyiségét feltehetősen jól rajzolta meg.
>
> *András és Gertrúd 1203 körül házasodott össze. Gertrúd apja IV. Meráni
> Berthold isztriai és krajnai őrgróf volt. A lány házassága a magyar király
> fiával rangemelkedést jelentett a családnak. Az Árpád-ház előkelőbb família
> volt, mint a Meráni. Csakhogy III. Béla örököse nem András volt, hanem
> idősebb fia, Imre,* aki 1196-tól, apja halálától uralkodott. Andrásnak a
> hercegi cím jutott, ami egyben azt jelentette, hogy *az akkor a magyar
> koronához tartozó Horvátországban és Dalmáciában voltak a birtokai,
> felesége hazájának szomszédságában.*
>
> [image: II_Andrs]András nem tudott megelégedni a hercegséggel. A
> történelmi emlékezet szerint felesége az, aki a háttérből irányítja az
> eseményeket, aki talán még Andrásnál is jobban vágyik a koronára. Az Imre
> és András közti pártharcok már 1197 óta tartottak, de *amikor Imre
> megkoronáztatta kisgyermek fiát, Lászlót, úgy tűnt, hogy Andrásnak végleg
> le kell mondani a trónról. Az ellenségeskedés hol elcsitult, hol kiújult.*Egy alkalommal Imre foglyul ejtette az ellene forduló öccsét, annak
> feleségét, Gertrúdot pedig hazaküldte az apjához. Ez igen nagy megaláztatás
> volt számukra, s mutatja azt is, hogy* Imre tisztában volt vele, hogy
> Gertrúdnak mennyire fontos lenne, hogy férje, András legyen a király.*
>
> *Végül mégsem a pártharcok döntöttek. Imre meghalt, a trónt kisfiára
> hagyta, de annak gyámjává és egyben kormányzóvá öccsét, Andrást tette, aki
> visszahozta feleségét az apjától, s gyakorlatilag királyként
> tevékenykedett. A gyermek III. László helyzete nem volt könnyű a királyi
> udvarban, ezért anyja elhagyta vele az országot. A kis király 1205-ben
> meghalt, a trón Andrásé lett, Gertrudis pedig királyné lehetett.*
>
>
>
> *Botrányos részrehajlás*
>
> András trónra lépése és *Gertrúd* meggyilkolása között nyolc év telt el.
> Hogyan tudta a királyné ez alatt a nem túl hosszú idő alatt elérni, hogy
> gyakorlatilag a magyar társadalom egésze ellene fordult? Az elsődleges és
> legfontosabb ok az volt, hogy *minden befolyását bevetette férjénél
> rokonai, s általában a hazájából, német földről jöttek érdekében. Merániak
> kaptak hatalmas földadományokat, magas hivatalokat*. A legvérlázítóbb
> eset Bertholdé, a királyné öccséé volt. (Katona József drámájában Ottóként
> szerepel kissé átformált alakja.) Az alig 25 éves, műveletlen, feslett
> erkölcsű férfit a szokás és az egyházi törvények ellenére kalocsai érsekké
> tették a királyi pár ösztönzésére. András ráadásul még dalmát-horvát bánná
> és erdélyi vajdává is kinevezte. Ezek az ország főméltóságai voltak. A
> botrány híre a pápai trónig is eljutott. De az *elégedetlenség* Berthold
> miatt *az egész országban általános *volt. András hasonló módon kedvezett
> Gertrúd más Magyarországra érkező testvérének, rokonának is.
>
> *A mellőzött és sértett magyar előkelők összeesküvést szerveztek* Bánk
> bán és Péter ispán vezetésével. Az elégedetlenséget tovább növelte, hogy
> András 1213-ban, amikor Halicsba vezetett hadjáratot, helyetteséül
> feleségét tette meg, nem a nádort, ami pedig egyébként szokás volt. Az
> összeesküvők a pilisi erdőben vadászó társasága körében lepték meg *a
> királynőt. Sátrában törtek rá, gyermekei szeme láttára ölték meg, rendkívül
> kegyetlenül*. Állítólag, mielőtt végeztek vele, a védekezésül maga elé
> tartott kezeit levágták, majd miután megölték, darabokra szaggatták. A
> merénylet végrehajtója feltehetőleg Péter ispán és Simon, Bánk bán veje
> volt. *A királynén kívül több német is áldozatul esett*, de a szintén itt
> mulatozó Bertholdnak kíséretével együtt sikerült megmenekülnie, és a
> jelenlévő osztrák herceg, VI. Lipót is sértetlenül került ki a támadásból.
>
> *A merénylet hírére András visszafordult Oroszországból. Pétert karóba
> húzatta, de a többi összeesküvő csak tisztség- és birtokvesztéssel lakolt*.
> Sőt, *Bánk néhány év múlva visszakapta báni méltóságát. Az enyhe bosszú
> oka lehet, hogy II. András nem volt elég határozott, szigorú uralkodó, a
> magyar társadalomban pedig egyre erősebb volt a rendi szerveződés, a felső
> társadalmi csoportok érdekképviselete.*
>
> *[image: szenterzsebet]*
>
>
>
> *A gondos anya*
>
> *Gertrudis alakját egy dolog miatt szokták dicsérni. Mindenki jó anyának
> tartja. Öt gyermeket szült, s gyermekei közül kettő kiemelkedő, emlékezetes
> alakja a magyar és európai történelemnek*. Ő az *édesanyja Árpád-házi
> Szent Erzsébetnek, akit még kislányként jegyeztek el későbbi férjével,
> Türingiai Lajossal*. *A kis Erzsébet jegyese udvarában nőtt fel*, de az
> anyai gondoskodás számos jelével küldték német földre. A krónika még azt is
> feljegyezte, hogy királyi anyja drága fürdőkádat is küldött vele. *A
> másik gyermek pedig II. András utóda a magyar trónon, IV. Béla. A kis Béla
> jelen volt anyja meggyilkolásánál,* életének alapélménye volt ez a
> szörnyű esemény. Felnőve vádolta apját, amiért nem* állt kellő bosszút
> anyja gyilkosain. *Amikor király lett, első dolgai között utólag megtette
> ezt. Ma már nem tudhatjuk, hogy a fiúi elfogultság vezette-e, vagy valóban
> igazságot osztott. Esetleg az apjáénál erőteljesebbre hangolt királyi
> hatalmát érzékeltette ezzel. Mindenesetre *mindig szeretettel emlékezett
> meg anyjáról.*
>
> Gertrúdnak történelmi jelentőséget ad az is, hogy ő az első olyan magyar
> királyné, akinek feleségként meglehetősen nagy hatása van férjére, így az ő
> akarata is érvényesül a király döntéseiben. Katona jól látta tehát,
> *Gertrudis* *nem csupán királyné akart lenni, hanem maga is uralkodni
> vágyott,* és uralkodott is. Csakhogy nem jól mérte fel helyzetét, rosszul
> értékelte a magyar társadalmi viszonyokat, *gőgjében megalázta az előkelő
> magyarokat, s ez lett a veszte.* A főurak bosszújának addig példátlan
> kegyetlensége is arra mutat, hogy Gertrudis személye rendkívül nagy
> feszültséget keltett a magyar társadalomban.
>   ------------------------------
>
> Confidentiality Note: This e-mail is intended only for the person(s) or
> entity(ies) to which it is addressed and may contain information that is
> privileged, confidential or otherwise protected from disclosure. Any
> review, retransmission or other use of, or taking of any action in reliance
> upon this information by anyone other than the intended recipient(s) is
> prohibited. If you have received this e-mail in error, please notify the
> sender immediately and destroy the entire message.
> Disclaimer: Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not be
> binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar
> Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit
> otherwise agreed upon in writing.
>
>  Please consider the environment before printing this email.
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131120/83639bde/attachment.html