[Grem] Miért tiltakozik Európa? - Alkotmány módosítások

[Szodfridt Gábor]

Sziasztok!


Nem tudom, felfigyeltetek-e arra, hogy a híradásokban nem szerepelt,
hogy az Alkotmányban milyen új jogszabályok ellen tiltakozik ilyen
vehemensen Európa, állandóan csak azt nyomatják, hogy ki mindenki tiltakozik.

(Az AB-vel kapcsolatban egy fontos megjegyzésem lenne, az AB-t nem köti
semmiféle határidő, hogy mikor foglalkozzon egy-egy beadott üggyel,
így az sem véletlen, hogy melyik ügyet vesz előre és melyet "altat" már
húsz éve - van ilyen!)

A HVG oldaláról kigyűjtöttem őket a HVG kommentárjaival együtt:

Mi a család?
Alaptörvénybe iktatják, hogy családot a (férfi-nő közötti) házasság és a
szülő-gyerek viszony jelent.
Az AB a családvédelmi törvény vizsgálatakor decemberben ezt a
korlátozást indokolatlanul szűk körűnek ítélte.

Az elnök jogköre.
Rögzítik, hogy alkotmánymódosítások esetében az államfő csak eljárási
szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az AB-től,
tartalmi kifogást nem emelhet.

A pártállami múlt.
Rövidített formában bekerül az Alaptörvénybe az AÁR pártállami múltról
szóló része, de már az MSZP nevének említése nélkül.
Alkotmányos szintre emelkednek a diktatúra működtetőinek
jogkorlátozásáról szóló szabályok.

Egyházak státusza.
Az Alaptörvénybe kerül, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el egy
vallási közösséget egyházként, és csak sarkalatos döntéssel.
Ezt az egyházügyi törvény vizsgálatakor az AB február végén
alkotmányellenesnek nevezte,a kétharmados politikai döntéssel szemben az egyházak szabályokon alapuló,
a bíróságok által felügyelt elismerési folyamatát nevezve kívánatosnak.

A média kampányszabályozása.
A kampányszabályozás közszolgálati médiára vonatkozó részét a választási
eljárási törvény vizsgálatakor az AB idén januárban megsemmisítette.
Most ennek ellenére alkotmányos rendelkezés lesz, hogy kampányidőszakban
a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek. Új szabály, hogy
politikai reklámért a média nem kérhet pénzt, így azonban valószínűtlen,
hogy a hirdetésekből élő kereskedelmi tévék, rádiók és lapok teret adnak
a pártok reklámjainak. A kormányzati hirdetésekre ugyanakkor a
korlátozás nem vonatkozik, ami a kampány során felboríthatja az
erőviszonyokat.

Gyűlöletbeszéd.
Az Alaptörvény kiegészül a gyűlöletbeszéd tilalmával. Tiloslesz a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet
megsértése is. Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságának
korábbi, hasonló korlátozásait mindig alkotmányellenesnek találta.

Egyetemi autonómia, röghöz kötés.
A kormány ellenőrzése alá kerül az egyetemek, főiskolák gazdálkodása,
vagyis a korábban az Alaptörvény
által garantált autonómiájuk egy fontos részét elveszítik.

Alkotmányos védelmet kap a felsőoktatási hallgatók röghöz kötésének lehetősége is:
az államilag finanszírozott képzésben szerzett diplomáért cserébe
meghatározott ideig itthon kell majd dolgozni, korábban formai okok
miatt az AB ezt a szabályt is megsemmisítette.

Hajléktalanok kitiltása.
Az AB korábban az emberi méltóságot sértőnek találta, ezért
megsemmisítette a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő törvényi
rendelkezéseket. A módosítás most visszaadja a lehetőséget az államnak
és az önkormányzatoknak, elég lesz a közrend, a közbiztonság vagy a
közegészség érdekére hivatkozni. Cserébe az államnak "törekednie kell" a
hajléktalanok elszállásolására.

Nemzetiségek.
A nemzetiségek elismerését mostantól kétharmados törvényben kell
szabályozni, az ország területén való honosság és a nemzetiséghez
tartozók száma alapján.

Házőrség.
Az is bekerül az Alaptörvénybe, hogy a házelnök az általa irányított
országgyűlési őrségre támaszkodva fegyelmi és rendészeti jogkört
gyakorol a képviselők felett. A képviselők munkáját eddig csak az
alkotmány szabályai korlátozták.

Az Alkotmánybíróság jogköre - alkotmánymódosítás.
A módosítás eredményeképpen az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az Alaptörvényt,
azt az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Így
elvileg a jövőben az alkotmányos alapjogokat sértő, és a nemzetközi
jogba ütköző rendelkezéseket is az Alaptörvénybe lehet emelni.

Az Alkotmánybíróság jogköre - indítványhoz kötöttség. Az AB vizsgálatát
kezdeményezheti a főbíró és a legfőbb ügyész is. A testület mostantól
csak azt vizsgálhatja, ami az elé terjesztett indítványban szerepel,
vagy ahhoz szorosan kapcsolódik. Ezt a módosítást valószínűleg a
választási regisztrációról szóló AB-határozat ihlette, ugyanis
indítványában Áder János a választási eljárási törvény más részeit
nevezte alkotmányellenesnek.

Bíróságok, peráthelyezés.
Az Alaptörvény része lesz a bíróságok
igazgatási struktúrájának leírása, a szervezet csúcsán álló Országos
Bírói Hivatallal. A módosítás azt is rögzíti, hogy az OBH elnöke pereket
helyezhet át egyik bíróságról a másikra.

Az Alkotmánybíróság jogköre - közpénzügyi törvények.
Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nevesített különadót kell szedni, ha
például az Alkotmánybíróság vagy az Unió luxemburgi bírósága döntése
miatt felmerülő fizetési kötelezettségre a költségvetés céltartaléka nem
elegendő. Az AB hatáskörének korlátozását jelenti, hogy a testület akkor
sem vizsgálhatja majd a közpénzeket érintő törvényeket, ha elfogadásuk
óta az államadósság a teljes hazai össztermék fele alá csökkent. Ez a
korábbi hatáskörszűkítés időbeni kiterjesztését jelenti.

Az Alkotmánybíróság jogköre - korábbi határozatok.
Azok az alkotmánybírósági döntések, melyek az Alaptörvény 2011. január
1-i hatálybalépése előtt születtek, a módosítás értelmében hatályukat
vesztik, bár a joghatásuk megmarad (az általuk megsemmisített törvények
nem válnak újra hatályossá). Erre a hivatalos indoklás szerint azért van
szükség, hogy amikor az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányosságát
vizsgálja, az esetjog elvét követő, a döntéseire precedensként tekintő
testületet ne kössék az előző alkotmány idején született határozatok és
indoklásuk. A módosítás ellenzői szerint viszont arról van szó, hogy a
kormánykoalíció szabad kezet akar adni a lojális embereivel
felduzzasztott AB-nak, hogy az elé kerülő fontos kérdésekben eltérhessen
a korábbi, erősen alapjogvédő szemléletű doktrínától. A váltás szerintük
az elmúlt húsz 22 év alkotmányos kultúrájával történő szakítást jelenti.