[Grem] Fwd: Fwd: FW: Bajnai kilenc hazugsága

[Orsolya Dohán]

Kaptam, küldöm, érdemes elolvasni....

 >
 >
 > Bajnai kilenc hazugsága - az állításoknak illetve cáfolatoknak ismét 
utána lehet nézni, hiszen konkrétumokról van szó.
 >
 > Beszéljenek a tények! - Hamis állításokkal magyarázzák a bizonyítványt
 >
 >
 >
 > Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a 
CET és a CÖF kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már 
utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel.
 >
 >
 > Most a CÖF összegyűjtötte az összeset és szembeállította a 
hazugságokkal a tényeket.
 >
 >
 >
 > 1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a 
csődbevitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét 
Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek 
vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a 
volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: "a Wallis azért volt különösen 
vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg".
 >
 >
 >
 > 2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta 
menteni a Hajdú-Bétet.
 >
 >
 > Ezzel szemben a tény:
 >
 >
 > Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a 
Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak.
 >
 >
 > Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön 
gazdag tulajdonosának.
 >
 >
 > Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő 
ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük 
harmadáért.
 >
 >
 > Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta 
volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz 
fontosabb volt, mint az emberélet.
 >
 >
 >
 > 3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett 
pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban 
került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott.
 >
 >
 > Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium 
KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 
1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 
KISZ-bizottságának tagja lett Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a 
KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett.
 >
 >
 > Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán - Gyurcsány Ferenccel és 
Schiffer Andrással közösen - a KISZ-vagyon "társadalmasítása" (értsd: 
privatizációja) mellett kardoskodott.
 >
 > 4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum 
Bajnaiék családi vállalkozása lett volna.
 >
 >
 > Ezzel szemben tény: Debreczeni József "Az új miniszterelnök" című 
könyvének 90. oldalán az olvasható,
 >
 >
 > hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki 
tulajdonos is volt.
 >
 >
 > Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott.
 >
 >
 > A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor 
Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról
 >
 >
 > szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás 
idején felhatalmazta a Creditumot,
 >
 >
 > hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét.
 >
 >
 > Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a 
kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum 
számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az 
átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem 
fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását.
 >
 >
 > Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés 
megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum 
tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek.
 >
 >
 > 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, 
Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg 
eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva 
hátra.
 >
 >
 >
 > 5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe 
vitt egy bútorgyárat.
 >
 >
 > Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt 
pozíciója a rendszerváltás idején.
 >
 >
 >
 >
 >
 > Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg.
 >
 >
 > Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek 
(BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft.,
 >
 >
 > a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat 
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató 
Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi 
Betéti Társaság,
 >
 >
 > az International Food Részvénytársaság, a Pekár '96 Malomipari Kft. 
és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is.
 >
 >
 > Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei 
bútorgyárban is volt érdekeltsége.
 >
 >
 > A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.
 >
 >
 >
 > 6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, 
felhasználásában Magyarország
 >
 >
 > a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében.
 >
 >
 > Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható 
uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra.
 >
 >
 > Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden 
ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni,
 >
 >
 > és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a 
foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt. 
Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó 
gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik 
beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel.
 >
 >
 > Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek 
három-négy évet kellett várni a szerződésükre.
 >
 >
 > Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai 
intézményrendszer kudarcát.
 >
 >
 > Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről 
"mindenkinek vannak horrortörténetei".
 >
 >
 > A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai 
intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott 
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.
 >
 >
 >
 > 7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság 
ellen.
 >
 >
 > Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, 
azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen.
 >
 >
 > Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként 
feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta,
 >
 >
 > hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk 
visszaszerzésére.
 >
 >
 >
 > 8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az 
államadósság növekedése.
 >
 >
 > Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 
százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos 
államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.
 >
 >
 >
 > 9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből 
amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma
 >
 >
 > Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga 
vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak
 >
 >
 > CÖF
 >
 >
 >
 >
 >
 >
 >
 >
 >