[Grem] Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

2013. Jan. 12., Szo, 18:58:57 CET

Ez szerintem tényleg nagyon jó példázat.
A legfontosabb belőle a számomra, hogy éretlenek a gimnazisták. Felületesek, érdektelenek. 
Hát azt gondolom, pontosan ez mutatja, hogy a gyerekek - nagyon általánosan értelmezve - elhanyagoltak. Én is ezt tapasztaltam a saját gyerekem oszttársait megismerve.
Erről beszélek.
Mert a jövőjük függ attól, hogy érdeklődőek-e, érettek-e mindarra, ami körülvesz minket.
Mivel egykeként nevelkedtem, mindig éheztem a nagy családra, sok gyerekre. Rendszerint ilyen családban élő barátnőim (pl.Keresztes Ilona) voltak gyerek-és ifjúkoromban, és láttam, milyen jól tud működni a nagyoknak a kicsik fölötti gyámkodása, tényleg remekül át tudják venni a nagyobbak a szülői szerepkör egy részét. És egyáltalán, varázslatos dolog a sok csivitelés, hogy mindig van partner játszani...de azt megtanulni, hogy mindig legyen partner segíteni is, általában ez már nem feltétlenül önműködő. A szülőknek óriási feladat és felelősség marad a koordinálás is.
Ezt lehet csinálni fantasztikusan. De akkor csak ezt.
Persze el is kell tartani a családot, ezért pénzt is keresünk. Ki pedagógusként, ki könyvelőként, ki szociális munkásként, képzettsége, lehetőségei szerint. Ez nem szolgálat, hanem pénzkeresés. Ettől persze lehet szeretni is. Akkor is alapvetően kényszerűség.

  ----- Original Message ----- 
  From: Emoke Greschik 
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Sent: Thursday, January 10, 2013 9:59 AM
  Subject: Re: [Grem]Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

  Kedves Lista!
  Még eszembe jutott egy példa. 
  A nyáron segítettem egy mozgássérült-táborban. Ott találkoztam egy ötgyerekes családból jövő gimnazista lánnyal, ott volt vele a 8 éves kistestvére is segíteni. Nagyon csinos, nagyon kedves, jó tanuló, egyetemen továbbtanulni akaró lány a 17 éves illető, aki a nyáron több segítő táborba is ment: két mozgássérült táborba és egy vakoknak szervezett táborba.
  Azt mondta, sajnos a saját állami gimnáziumi korosztályában nincs érett társa. Gimnáziumi korosztálya  felületes, érdeklődési körük nem találkozik.
  Ezzel szemben ő már a családjában (édesapja természettudományos tanár, édesanyja meghalt, de nevelő anyja szociális munkásként dolgozik - elkötelezett evangélikus hívek) megtanulta mind a szellemi mind a lelki igényességet és tevékeny szolgálatot. 
  Öt gyermek közül a korosztályánál érettebb gyermek nevelkedett, gyakorló szolgáló hivatást végző szülők mellett.
  Szeretettel,
  E/M

  2013/1/10 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>

    Kedves Lista! 

    Nekem nagyon-nagyon szimpatikus mind Flóra mind Kunszabóné Pataki Anna és MUNKATÁRSAI munkája, és sok nagycsaládos keresztény család példája is. De Kunszabóné Pataki Anna tevékenységét különösen figyelemreméltónak tartom. (Nyilván nem mindenki által követendőnek.)

    Természetesen ahogy Flóra írta, egy gyermeke nevelése is sok odafigyelést, kitartást, szeretetet igényel, igényelt, de Kunszabóné Pataki Anna és MUNKATÁRSAI Istenben és az Emberi együttműködésükben gyökeret verve az emberi élet segítésére (saját család + szegények élete) adják magukat.

    Kunszabóné Pataki Anna szakmája a szociális munka. Ezt nem adta fel, hanem a családon túl is végzi, és nem egyedül. Gondolom némi fizetést is kaphat. Továbbá a bemutatkozás nem ír arról, hogy családi életével, gyermekeivel hanyag lenne. 

    Flóra,k. Lttagunk sem adta fel szakmáját, és nem teljesen gyermekének szentelte magát.

    Én is ismerek olyan ötgyermekes és négygyermekes családokat, ahol a szülők egyike pl. a Máltai Szeretetszolgálatban is dolgozik szakmája mellett, ill. ismerek 7 és 5 gyermekes családokat (a grem listáról !!! ), ahol az édesanya, mivel már a kicsi gyerekek is elérték a kellő kort, már tanári hivatást is végez, és a családi életük is példamutató. 

    Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az általam idézett jól működő családok (tudom, h. vannak disfunkcionális nagycsaládok is) a gyermekek a keresztény HITben és ERKÖLCSBEN és CSALÁDI SZERETETBEN nevelkedtek, tudják mihez tartsák magukat multikulturális világunkban, és mindkét szülő, sőt nagymamák, nagypapák, és templomi közösségek is a gyerekek rendelkezésére állnak támaszként. Valószínűleg ez Kunszabóné Pataki Anna és családja esetében is így van. Böjte Csaba szokta mondani, hogy legfőbb feladata, hogy árváit az Istennel való kapcsolatra nevelje. Böjte Csabáéknál is van már 2000 gyerek, és biztos, hogy nincs 2000 nevelő.

    2013/1/10 Zsolt Késmárki <kesmarki.zsolt at gmail.com>

      Nekem nagyon-nagyon-nagyon szimpatikus a Koós Flóra hozzászólása!
      Késmárki Zsolt

      2013. január 9. 22:42 Koós Flóra írta, <koosf at t-online.hu>:

        Elképesztően szép...és az 5 gyereket ki látja el?
        Ki mikor vásárol, főz, mos, tereget, takarít, és tanítja meg minderre rendesen a gyerekeket?
        Ki viszi őket tornára, külön angolra, zongorára?
        Ki beszélget velük az iskolai dolgaikról, ki segít nekik a tanulásban?
        Ki segít párkapcsolati problémáikban? Ki vigasztalja kudarcaikban, fájdalmaikban őket?
        Ki megy el az iskolákba szülői értekezletre, fogadóórára, bemutatóórára, nyílt napra?
        Ki nézi meg szerepléseiket, szalagavatójukat, szavalásukat, bemutatóikat?
        Ki segít nekik iskolát választani, amikot 4./6./8.-osok?
        Ki megy el velük a felvételikre?
        Ki virraszt, mikor betegek?
        Ki ül velük az orvosi rendelőkben, vizsgálatokra, receptekre várva, sok-sok órát?
        Ki látogatja őket a kórházban?
        Ki megy velük vásárolni kabátot, cipőt, nadrágot, fehérneműt, pizsamát, fehér blúzt-sötét szoknyát/nadrágot, könyveket, füzeteket, táskát?
        Ki próbál akciókat vadászni, mert kéne laptop, internet? 
        Ki látogatja velük együtt a nagyszülőket, rokonokat?
        Ki segít ápolni barátságaikat?
        Legyen elég most. Nem ennyi volt, ennél számolhatatlanul több, amit egyetlen gyerekem felnevelése jelentett.

        Nehéz kérdés, vajon a hajléktalanoknak van-e nagyobb szükségük egy édesanyára a gyerekeinél?!
        Nem vagyok képes egyértelmű igennel válaszolni.
        Szerintem a hajléktalanság éppen az elhanyagoltan felnövekvőket veszélyezteti legjobban.
        Aki megtanulja, mert segítő szeretettel, tudva és akarva valóban megtanítják rá, hogyan kell felállni és újrakezdeni, (hogyan kell minden nap végezni dolgainkat, kötelességeinket, munkánkat, akkor is, ha semmi kedvünk, motivációnk nincsen, ha úgy érezzük, mindennek vége, semmi értelme tovább küzdeni), annak több esélye van elkerülni.
        Én biztosan nem cserélném föl a gyerekemmel való foglalatosságaimat semmivel. Pedig jól ismerem az érzést, néha milyen monoton dolog a szoktatás, a gyerekek egyszerű napirendjéhez való alkalmazkodás. Sok vonzóbb dolog van ennél. De a gyümölcs, amit most terem a felnőttkorba lépő, százszor megérte.

          ----- Original Message --
          From: Emoke Greschik 
          To: grem at turul.banki.hu 
          Sent: Wednesday, January 09, 2013 4:45 PM
          Subject: [Grem] Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

          http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1264:csak-egyet&catid=52:egyuett&Itemid=79 

----------------------------------------------------------------------

          _______________________________________________
          Grem mailing list
          Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

        _______________________________________________
        Grem mailing list
        Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

      _______________________________________________
      Grem mailing list
      Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
      http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

------------------------------------------------------------------------------

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130112/91a7b2bc/attachment.html 