[Grem] Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

2013. Jan. 12., Szo, 18:38:00 CET

Szeretném tisztázni, Emőke, és akit még érint-érdekel:
nem állítottam, hogy egyetlen gyermekem felnevelése mellett semmi mást nem csináltam, hanem dolgoztam is, pénzt kerestem, igen.
De azt igenis állítom, hogy ezen kívül aztán nem sok történt.
Néha eljutottam színházba, barátnőimhez, és mindig-mindig-mindig mindenhonnan rohantam haza.
Anyu vagy az édesapja gondosan, a legnagyobb figyelmességgel fektették le a kislányt, ha este dolgom volt, (énekes vagyok, volt néha este koncert,) és a Piri ült az ágyon kivörösödött szemekkel még fél 11-kor is: nem alszom el, míg anya nem jön haza. Tudtam ezt, és rohantam. Ez talán érthető. Így ment ez kb 10-12 évig. Nem 2 napig.
Érettségiztek a lányaink, mikor velem egykorú barátnőm Esztergomból feljött hozzám délután-este beszélgetni. Félévente látjuk egymást, hát aludj itt! kértem.
És tudtam, mert én is ezt tettem volna: nem fog itt aludni. Otthon fog, a gyerekei, a családja mellett. Még mindig nem terjedt idáig a magunknak szabott szabadság.
A saját tapasztalataim szerint 3 gyereknél van az a határ, amikor egy nőt már nem engednék dolgozni, (10-12 évig, amíg kicsik a gyerekek,) ha módom volna anyagilag ellátni őket.
Egy társadalomban, kultúrában élünk, rengeteg bonyolult szabály között. Szeretni szeretnénk, de hogy hogyan kell, azt meg kell sajnos tanítania valakinek. Kinek a dolga mindez?...

Ne vonjuk ide az árvák ellátását.
Böjte atya fantasztikus, semmivel eléggé el nem ismerhető munkája már kész helyzetben lévő, borzasztó hendikeppel élő gyerekek életét próbálja élhetővé tenni. Munkatársaival, persze. Éppen annyival, amennyi adódik. Hogy ezeknek az elhagyott gyerekeknek milyen hatékonysággal tudják a társadalomba való beilleszkedését elősegíteni, az szinte mindegy, minden csepp, minden miligramm az élet a számukra.
De a sajátjainkért felelősséggel tartozunk.    
  ----- Original Message ----- 
  From: Emoke Greschik 
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Sent: Thursday, January 10, 2013 8:43 AM
  Subject: Re: [Grem]Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

  Kedves Lista! 

  Nekem nagyon-nagyon szimpatikus mind Flóra mind Kunszabóné Pataki Anna és MUNKATÁRSAI munkája, és sok nagycsaládos keresztény család példája is. De Kunszabóné Pataki Anna tevékenységét különösen figyelemreméltónak tartom. (Nyilván nem mindenki által követendőnek.)

  Természetesen ahogy Flóra írta, egy gyermeke nevelése is sok odafigyelést, kitartást, szeretetet igényel, igényelt, de Kunszabóné Pataki Anna és MUNKATÁRSAI Istenben és az Emberi együttműködésükben gyökeret verve az emberi élet segítésére (saját család + szegények élete) adják magukat.

  Kunszabóné Pataki Anna szakmája a szociális munka. Ezt nem adta fel, hanem a családon túl is végzi, és nem egyedül. Gondolom némi fizetést is kaphat. Továbbá a bemutatkozás nem ír arról, hogy családi életével, gyermekeivel hanyag lenne. 

  Flóra,k. Lttagunk sem adta fel szakmáját, és nem teljesen gyermekének szentelte magát.

  Én is ismerek olyan ötgyermekes és négygyermekes családokat, ahol a szülők egyike pl. a Máltai Szeretetszolgálatban is dolgozik szakmája mellett, ill. ismerek 7 és 5 gyermekes családokat (a grem listáról !!! ), ahol az édesanya, mivel már a kicsi gyerekek is elérték a kellő kort, már tanári hivatást is végez, és a családi életük is példamutató. 

  Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az általam idézett jól működő családok (tudom, h. vannak disfunkcionális nagycsaládok is) a gyermekek a keresztény HITben és ERKÖLCSBEN és CSALÁDI SZERETETBEN nevelkedtek, tudják mihez tartsák magukat multikulturális világunkban, és mindkét szülő, sőt nagymamák, nagypapák, és templomi közösségek is a gyerekek rendelkezésére állnak támaszként. Valószínűleg ez Kunszabóné Pataki Anna és családja esetében is így van. Böjte Csaba szokta mondani, hogy legfőbb feladata, hogy árváit az Istennel való kapcsolatra nevelje. Böjte Csabáéknál is van már 2000 gyerek, és biztos, hogy nincs 2000 nevelő.

  2013/1/10 Zsolt Késmárki <kesmarki.zsolt at gmail.com>

    Nekem nagyon-nagyon-nagyon szimpatikus a Koós Flóra hozzászólása!
    Késmárki Zsolt

    2013. január 9. 22:42 Koós Flóra írta, <koosf at t-online.hu>:

      Elképesztően szép...és az 5 gyereket ki látja el?
      Ki mikor vásárol, főz, mos, tereget, takarít, és tanítja meg minderre rendesen a gyerekeket?
      Ki viszi őket tornára, külön angolra, zongorára?
      Ki beszélget velük az iskolai dolgaikról, ki segít nekik a tanulásban?
      Ki segít párkapcsolati problémáikban? Ki vigasztalja kudarcaikban, fájdalmaikban őket?
      Ki megy el az iskolákba szülői értekezletre, fogadóórára, bemutatóórára, nyílt napra?
      Ki nézi meg szerepléseiket, szalagavatójukat, szavalásukat, bemutatóikat?
      Ki segít nekik iskolát választani, amikot 4./6./8.-osok?
      Ki megy el velük a felvételikre?
      Ki virraszt, mikor betegek?
      Ki ül velük az orvosi rendelőkben, vizsgálatokra, receptekre várva, sok-sok órát?
      Ki látogatja őket a kórházban?
      Ki megy velük vásárolni kabátot, cipőt, nadrágot, fehérneműt, pizsamát, fehér blúzt-sötét szoknyát/nadrágot, könyveket, füzeteket, táskát?
      Ki próbál akciókat vadászni, mert kéne laptop, internet? 
      Ki látogatja velük együtt a nagyszülőket, rokonokat?
      Ki segít ápolni barátságaikat?
      Legyen elég most. Nem ennyi volt, ennél számolhatatlanul több, amit egyetlen gyerekem felnevelése jelentett.

      Nehéz kérdés, vajon a hajléktalanoknak van-e nagyobb szükségük egy édesanyára a gyerekeinél?!
      Nem vagyok képes egyértelmű igennel válaszolni.
      Szerintem a hajléktalanság éppen az elhanyagoltan felnövekvőket veszélyezteti legjobban.
      Aki megtanulja, mert segítő szeretettel, tudva és akarva valóban megtanítják rá, hogyan kell felállni és újrakezdeni, (hogyan kell minden nap végezni dolgainkat, kötelességeinket, munkánkat, akkor is, ha semmi kedvünk, motivációnk nincsen, ha úgy érezzük, mindennek vége, semmi értelme tovább küzdeni), annak több esélye van elkerülni.
      Én biztosan nem cserélném föl a gyerekemmel való foglalatosságaimat semmivel. Pedig jól ismerem az érzést, néha milyen monoton dolog a szoktatás, a gyerekek egyszerű napirendjéhez való alkalmazkodás. Sok vonzóbb dolog van ennél. De a gyümölcs, amit most terem a felnőttkorba lépő, százszor megérte.

        ----- Original Message --
        From: Emoke Greschik 
        To: grem at turul.banki.hu 
        Sent: Wednesday, January 09, 2013 4:45 PM
        Subject: [Grem] Ötgyerekes édesanya hajléktalan központja

        http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1264:csak-egyet&catid=52:egyuett&Itemid=79 

------------------------------------------------------------------------

        _______________________________________________
        Grem mailing list
        Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

      _______________________________________________
      Grem mailing list
      Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
      http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

    _______________________________________________
    Grem mailing list
    Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
    http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

------------------------------------------------------------------------------

  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130112/b7bf9b17/attachment-0001.html 