[Grem] A relativizmus diktatúrája

2013. Feb. 16., Szo, 12:42:34 CET

Kedves Flóra!
Melyek azok a keresztény hitigazságok, amelyek nincsenek összhangban a
békés egymás mellett éléssel?
Kérlek, nevezd meg, hogy tudjunk miről beszélgetni, mert az úgymond ijesztő
(számomra ismeretlen) hitigazságok hiányában nem tudok tovább gondolkodni a
témában.
Köszi,
Emőke

2013/2/16 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>

> **
> Nos tehát a keresztény hitigazságokat nem lehet alárendelni a békés egymás
> mellett élésnek.
> Ez valóban fenyegetés, azt gondolom, amitől minden okom megvan félni. Az
> életemet és a szeretteim életét. Remek.
> Más igazságok ugyanis nincsenek, amelyeket a békés egymás mellett élésnek
> ne lehetne alárendelni. Azt gondolom, attól igazságok, hogy lehet tőlük
> békésen egymás mellett élni.
> Ez maga szerintem csomópont, kulcsfontosságú kérdés. Éppen elég nehéz
> békésen egymás mellett élni az emberi populáció tagjainak, akiknek
> ösztönvilágában mélyen gyökerezik az alfa pozícióért folyó harc, az
> agresszió, mai szóval a verseny.
> Mindezt megszelídíteni jött létre a szolidaritás, a közösség, a munka, a
> kommunikáció, a beszéd.
> Hitem szerint legvégül Jézus maga.
>
> Hogy sikerült az általa mondottakból olyan hitigazságokat előállítani,
> amelyeket nem lehet alárendelni a békés egymás mellett élésnek,  ez
> mutatja, hogy az ember milyen erősen állati lény most is még.
> Jézus "földi mennyországában" ott maradt az antagonizmus, az ember állati
> idegenkedése, ellenségeskedése vélt versenytársaival szemben. Máskülönben
> nem jött volna létre az egyház hierarchiája sem.
>
> A gondolati struktúrák minden vitában gyengítik egymást szerintem, és
> ettől még nem érzem fenyegetve magam.
> A remény: a tágasabb kommunikációs tér miért túl erős megszorítás?
>
> Ezt nem értem. De amit megértettem, komoly ijedtséggel tölt el.
>
>
> ----- Original Message -----
> *From:* Bánhegyi Péter <banhegyip at mnb.hu>
> *To:* 'grem at turul.kgk.uni-obuda.hu'
> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 4:25 PM
> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája
>
>  Kedves Flóra!****
>
> ** **
>
> A helyzet sajnos, úgy vélem, nem ilyen egyszerű. Nem pusztán arról van
> szó, hogy jó szándékú emberek keresik egymás megértésére az alkalmat. Ilyen
> is van, kell is, hogy legyen, sőt, ebből kellene a legtöbb, de sajnos a
> hatalmi küzdelmek léte tény, és ne higgyük, hogy csak azért, mert nem
> fegyverrel esünk egymásnak, onnét kezdve már egyszerűen le tudjuk rendezni
> közös dolgainkat.****
>
> ** **
>
> A nyelv mint hatalmi eszköz jelenségének egyik ismert - és Michel
> Foucault-hoz hasonlóan szintén a "progresszív" körökhöz sorolható és
> hasonlóan már szintén elhunyt - képviselője Pierre Bourdieu francia
> szociológus volt. Magyarul is olvasható tőle sok írás, többek között az
> alábbi idézet is:****
>
> ** **
>
> "Minden szimbolikus rendszer egyetlen felosztási elv következetes
> alkalmazásának köszönheti struktúráját (...), s mivel ezek a rendszerek
> csak antagonisztikus osztályokra bontva tudják tagolni a természeti és
> társadalmi valóságot, vagyis mivel a jelentést s e jelentés általános
> megértését a bekebelezés és a kizárás logikájával érik el, már
> struktúrájuknál fogva is roppant alkalmasak arra, hogy egyidejűleg
> bekebelező és kizáró, egyesítő és elválasztó, egybefoglaló és
> megkülönböztető funkciót töltsenek be." *(A vallási mező kialakulása és
> struktúrája, magyarul 1978-ban jelent meg)*
>
> ** **
>
> Röviden, *a nyelv, mint szimbolikus rendszer, nem semleges*, azaz maga a
> megfogalmazás magában hordja a preferált valóságot. Ily módon igaz, hogy
> mindannyian együtt konstruáljuk a valóságot - de nem ugyanazt a valóságot,
> illetve ami még rosszabb, egymást kizáró valóságokat konstruálunk,
> mindenféle gyilkos szándék nélkül is. Egy pontig talán együtt tudunk
> haladni, de a fent említett felosztási elv azon túl már működni kezd, mert
> aki mindent elfogad, amit mások mondanak, az nem fogad el semmit sem - és
> ez is egy külön "valóság".****
>
> ** **
>
> Hozhatunk korábbi példákat is: amikor el kellett dönteni, hogy vitatott
> helyzetben ki kerüljön egy adott ország trónjára, akkor többféle, egymást
> kizáró történet, indoklás, családfa stb. létezett, de ezek nem létezhettek
> sokáig párhuzamosan. Valamelyik konstruált valóságnak tényleges valósággá
> kellett válnia, akár fegyveres küzdelmek révén is. Ez nem azt jelenti, hogy
> most itt nekünk személyesen kenyértörésre kell vinnünk a dolgot, de ilyen
> kis küzdelmekből áll össze a kommunikációs tér, amelyben az ilyen kis
> küzdelmek finom csengései fülsiketítő robajjá is összeállhatnak.****
>
> ** **
>
> Nem feltétlen szükséges egyébként valóban egymást "ártó szándékú
> ellenségként" feltételezni, de a különböző valóságok egymáshoz való
> viszonyán ez nem változtat. Amennyiben például a globális új etika az
> egyneműek házasságát vagy az abortuszt legitim alternatívának tartja a
> szabad választás során, akkor ne csodálkozzunk, hogy, mivel ezek a
> keresztény Szentírással ellentétesek, a keresztény valóságlátás ezt
> fenyegetésként fogja fel - és *vice versa*. Másként fogalmazva: lehet,
> hogy személyesen nem mindenki gondolja úgy, hogy mondandójával bárkit is
> támadna, azonban maga az a gondolati struktúra, amelyet képvisel, amelyben
> megnyilatkozik, kizár vagy legalábbis gyengít más struktúrákat. Ilyen
> esetben pedig az illető struktúra vagy feladja a küzdelmet, vagy csak
> egyszerűen szépen odébb ballag, de az is lehet, hogy felveszi a kesztyűt.
> Mivel pedig Jézus Krisztus a hitvallást várja el a követőitől, ilyenkor nem
> hallgathatnak, nem hallgathatunk.****
>
> ** **
>
> Hogy azonban megcsillanjon evilági remény is: egy másik jeles posztmodern
> gondolkodó, Jürgen Habermas kezelhetőnek látja a helyzetet, ha legalább egy
> tágasabb kommunikációs teret közösnek fogadnak el a felek, amelyen belül
> nem kívánnak uralkodni a másikon. Ezt azonban több kritikusa is túl erős
> megszorításnak tartja, a helyzet tehát mégsem rózsás, a küzdelem folyik
> tovább, a történelemnek nincs vége, hatalomnak pedig lennie kell. Ha a
> békés egymás mellett élés megvalósul, az már óriási eredmény, de azt is
> látni kell, hogy például keresztény szemmel a hitigazságokat nem lehet
> ennek alárendelni.****
>
> ** **
>
> Hangsúlyozom: ezeket a nyelvvel kapcsolatos nézeteket nem keresztény
> gondolkodók alkották meg, a keresztény gondolkodók ellenben találva érezték
> magukat, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ezek az elméletek nem a keresztény
> valóság erősítése céljából jöttek létre, és nyíltan bemutatták egy, a
> keresztény hit - és úgy általában az európai tradíciók - iránt minimum
> közömbös értelmiségi koncepció céljait és elemeit (lásd még a lenti 1982-es
> Foucault idézetet is). Miért lenne hát meglepő a keresztény hívek
> tiltakozása, amikor e posztmodern program kezd valóra válni?****
>
> ** **
>
> További szép napot kívánva továbbra is****
>
> Bánhegyi Péter****
>
> ** **
>
> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:
> grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] *On Behalf Of *Koós Flóra
> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 2:24 PM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>
> ** **
>
> Kedves Péter!****
>
>  ****
>
> Kik konstruálják meg az új valóságot?****
>
> Nemde mindnyájan? Azok is, akik keresztények, és azok is, akik nem. ****
>
> Esetleg egymásnak nem feltétlenül tetsző módon.****
>
> De szükséges feltételezni, hogy egymás ártó szándékú ellenségeként?****
>
> Bármelyik csoportról van is szó.****
>
> Foucaultnak ez sztem igen érdekes és jó meghatározása. ****
>
> Kiindulva belőle le lehet vezetni, hogy van még más is, mint az ember
> szavai, szervezete, tárgyai. De nagy meglátás szerintem, hogy ezek óriási
> jelentőségűek az emberközösség életében.****
>
> Igen érdekes, hogyan lehet a nyelvet hatalmi eszközként használni? Van
> esetleg idézet vagy gondolat?****
>
>  ----- Original Message ----- ****
>
> *From:* Bánhegyi Péter <banhegyip at mnb.hu> ****
>
> *To:* 'grem at turul.kgk.uni-obuda.hu' ****
>
> *Sent:* Thursday, February 14, 2013 11:01 AM****
>
> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>
> ** **
>
> Kedves Listatagok!****
>
> ** **
>
> A lenti összefoglalóból kimaradt, hogy e globális új etikának milyen
> előzményei voltak az emberi gondolkodásban a XX. század derekán. Ezek
> alapján szerintem látható, hogy a nyelvi "újítások" nem egy "üldözési
> mánia" termékei, hanem benne foglaltaknak a társadalomtudományi
> diskurzusokban.****
>
> ** **
>
> Első lépésként fontos a filozófia nyelvi fordulata az 1950-es években.
> Talán közhelyesen hangzik ma, de a nyelvészek számára akkor nem volt az,
> hogy a szavakat struktúrában, azaz mondatokon belül kell vizsgálni, nem
> önmagukban hordozzák a jelentéseket. Ennek előfutára a logikai gondolkodás
> XIX. század végi nagy alakja, Gottlob Frege volt, de igazi jelentőségre
> majd Ludwig Wittgenstein munkásságával tesz szert, aki már nemcsak a nyelv
> logikai felépítését vizsgálja, hanem azt is, hogy a nyelvnek társadalmi
> kontextusa is van, azaz a jelentéstartalmak nem állandók. Ezeken a nyomokon
> John Searle fejti majd ki a híres beszédaktus elméletét, ami szerint a
> beszédaktusok egyike a nyelv deklaratív funkciója, ahol a nyelv használója
> tekintélyénél, legitimitásánál fogva alakítja a jelentést, és ennek
> segítségével a világot is alakíthatjuk a szavainkhoz.****
>
> ** **
>
> Másodjára rövid illusztrációként a filozófiai útkeresések is fontosak.
> Ezen belül az ember szerepe, filozófiai léte vált kérdésessé: önálló
> szubjektum-e vagy pedig csak "társadalmi" (vagy egyéb) termék? Többen
> tarthatatlannak ítélték az ember filozófiai helyzetét, mert úgymond
> beragadt a múltjában. Nézzük csak erről a XX. század végi gondolkodásra
> nagy hatást gyakorló Michel Foucault álláspontját:****
>
> ** **
>
> "Az emberen uralkodik az élet, a munka és a nyelv: konkrét léte bennük
> találja meg meghatározottságait; csak szavain, szervezetén és az általa
> gyártott tárgyakon keresztül lehet az ember közelébe jutni, mintha először
> ezek (és csakis ezek) birtokolnák az igazságot; és maga az ember, mihelyt
> gondolkodik, csak olyan lényként tárul föl tulajdon szemében, aki már
> szükségképpen bizonyos áthatolhatatlansággal, redukálhatatlan
> előidejűséggel rendelkezik, aki már élőlény, termelőeszköz és őt megelőzően
> létező szavak hordozója." *(Szavak és dolgok, 1966)*****
>
> ** **
>
> Továbbá egy élete végi, 1982-es interjújából:****
>
> ** **
>
> "a szubjektivitás új formáit kell előmozdítanunk, megtagadva az
> individualitás azon formáit, amelyet évszázadokon át ránk erőltettek".****
>
> ** **
>
> Mindezek alapján is látható, hogy nem légből kapott az, hogy a szavak
> kontextusainak és jelentéseinek a változtatásával új mögöttes valóságot, új
> "szubjektivitást" konstruáljunk meg. A posztmodern irányzatok maguk is azt
> vetették fel a korábbi időszakok, társadalmi berendezkedések szemére, hogy
> a nyelvet is hatalmi eszközként használták. Az individualitás levetendő
> formái között pedig természetesen ott szerepelt a keresztény kultúrkör
> által megalapozott nyelvi rendszer, hiszen történetileg ez volt a
> meghatározó előző fázis.****
>
> ** **
>
> Innét kezdve lehet szerintem elhelyezni az eredeti írás mondanivalóját.***
> *
>
> ** **
>
> További szép napot kívánva****
>
> Bánhegyi Péter****
>
> ** **
>
> *From:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [
> mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu<grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu>]
> *On Behalf Of *Koós Flóra
> *Sent:* Wednesday, February 13, 2013 9:49 PM
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Subject:* Re: [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>
> ** **
>
> A pápa lemondásában is szerepel a szabadság szó, tegnapelőtt Beer püspök
> úrral volt egy beszélgetés, amiben kifejezetten rajongóan beszélt a
> szabadságról.****
>
> Akkor nem lopakodó globális etika, ha ők mondják? Vagy ők is beépített
> emberek?****
>
> Hogyan lehetne természeti adottságokat lebontani? Kisebb természeti
> adottságokra? ****
>
> Ki mondja meg pontosan, hogy mi a rossz? Ha én úgy gondolom, hogy nőnek
> lenni rossz, akkor az úgy is van?****
>
> Honnan veszi bárki is, hogy egy nemzeti nyelv változásait tudatosan,
> tervszerűen és hosszútávon befolyásolni lehet kívülről?****
>
> Milyen bizonyítékot fogadna el a cikk szerzője arra nézve, hogy ezek a
> szavak, fogalmak, kifejezések előre megfontolt aljas szándék nélkül
> kerültek bele egyszerűen a nyelvünkbe, nyelvhasználatunkba?****
>
> Szerintem ez üldözési mánia.****
>
> Sokkal hihetőbb számomra, hogy valakinek vagy valakiknek nem tetszik ez
> vagy az a szó, nem szereti/k használni valamiért. Érdekes vita lehet, ki
> milyen jelentéstartalmat rendel egy-egy hangalakhoz.****
>
>  ****
>
> Úgy tűnik ebből a szövegből, aki nem követi Krisztust, hanem mondjuk
> mohamedán vagy zsidó, az nem lehet rendes ember. Csak olyan, aki
> összeesküdött a keresztények ellen. ****
>
> Így lenne igaz ez?****
>
>  ----- Original Message ----- ****
>
> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ****
>
> *To:* grem at turul.banki.hu ****
>
> *Sent:* Saturday, February 09, 2013 12:58 PM****
>
> *Subject:* [Grem] A relativizmus diktatúrája****
>
> ** **
> Az észrevétlenül lopakodó új globális etika****
>
> ** **
>
> A berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zajlik a
> világon. Egy új, "kereszténység utáni" erkölcs új kifejezései, normái,
> értékei, életsílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új
> etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs
> alapelveihez, tartalmuk mégis különösen más. Rendkívül fontos, hogy
> keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk; fontos, hogy
> felismerjük a csúsztatásokat, az eszmei hátteret, és fellépjünk az igaz,
> krisztusi értékek védelmében. ****
>
> *[image:
> http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kriszta/KKEP_13.jpg]**Árulkodó
> kifejezések*
>
> Az új etika többek közt egy újfajta nyelvezetben válik felismerhetővé,
> amely ma a médiától az iskolákig, a kultúrától a törvényhozásig mindenütt
> visszhangzik. Íme néhány példa: konszenzus, diszkriminációmentesség,
> sokféleség, másság, szabadság, párbeszéd, életminőség, a választás joga,
> tudatos döntés, gender, egyenlőség elve, partnerség, átláthatóság,
> kulturális ráhangolás, holisztikus, konzultáció, befogadás,
> női/gyermeki/reproduktív jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz,
> vesztes nél-küli megoldás, szekuláris spiritualitás, békére nevelés stb. E
> szóhasználatban az örök értékekre utaló szavak mellett bőven találunk
> ártalmatlannak tűnő, de könnyen átértelmezhető kifejezéseket is.
>
> Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az új nyelvezetből hiányoznak olyan,
> sajá-tosan a zsidó-keresztény hagyományhoz tartozó szavak, mint például
> igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisz-taság, férj,
> feleség, apa, anya, szolgálat, tekintély, igazsá-g, törvény, hit, remény,
> szenvedés, bűn, barát, ellenség stb.
>
> Megfigyelhető a fogalmak csúsztatása is. Manapaság tekintély helyett
> egyéni autonómiáról és jogokról hallunk, házastársak helyett partne-rekről,
> boldogság helyett életminőségről, család helyett a család különböző
> formáiról, iden-titás helyett sokféleségről, többségi szavazás helyett
> konszenzusról, kiállás helyett párbeszédről, egyetemes értékek helyett
> globális etikáról stb.
>
> *Szavakból - cselekvési normák*
>
> Az új fogalmak nem maradtak pusztán nyelvi jelenségek, hanem mára - szinte
> észrevétlenül - meghatározó, sőt kötelező cselekvési elvekké váltak a
> politikában, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban, a kultúrában, az
> egyészségügyben, az oktatásban, vagyis az élet minden területén (pl. a
> diszkriminációmentesség elve tiltja, hogy ma bárki bűnnek merje nevezni a
> homoszexuális viselkedést). Noha legtöbbjük törvényileg még nem kötelező,
> az új etika hatékonyabban diktál, mint a nemzetközi törvények.****
>
> Az új nyelvezet megalkotói tudatosan kerülték a fogalmak jelentésének
> pontos meghatározását. Az ürügy az volt, hogy a meghatározás elvenné az
> egyéni értelmezés szabadságát, a valós cél azonban stratégiai és
> manipulatív: lehetővé tenni a legellentmondóbb értelmezéseket is. A
> reproduktív egészség fogalma például éppúgy jelentheti az anyaságot, mint a
> fogamzásgátlást vagy az abortuszt, az önkéntes sterilizációt, a mesterséges
> megtermékenyítést vagy bármely, szexualitással kapcsolatos viselkedést.
>
> *Hogyan ment végbe e "lopakodó" kulturális forradalom? *
>
> A nemzeti szint *fölött* és *alatt*, a demokratikusan választott nemzeti
> kormányok megkerülésével: az ENSZ és a vele együttműködő nem kormányzati
> szervezetek összefogásával. A hidegháború után, amikor a multinacionális
> vállalatok pénzügyi és gazda-sági hatalma ugrásszerűen nőtt, a
> nemzetállamoké pedig csökkent, az ENSZ a globális kormányzat stratégiai
> központjává tette magát. "Egyetemes morális tekintélyével" kívánta
> el-lensúlyozni a piac globális gazdasági erejét, és ehhez globális etika
> kialakítását tűzte ki célul. "Szakértőinek" közreműködésével 1990-től
> kormány-közi konferenciákon dolgozta ki és hat év alatt megteremtette az új
> világrendet. Hatékony segítséget kapott a vele azonos szemléletű, a
> kormányokkal egyenlő partnernek tekintett (!) nem kormányzati
> szervezetektől, amelyeket tévesen civilnek is neveznek, noha olykor csupán
> egy-egy radikális kisebbség érdekcsoportjai.
>
> *Eszmei háttér*
>
> A globális etika a posztmodernitásba illeszkedik, amely alapvetően tagadja
> az objektív igazságot és valóságot. Úgy véli, minden normát és struktúrát
> tetszés szerint le lehet bontani és újra lehet építeni - sőt a
> "felszabadítás" jegyében meg is követeli a struktúrák lebontását (a
> társadalmi és kulturális hagyományok, a vallási törvények, de még a
> természeti adottságok, pl. férfi-nő különbözőségének felszámolását is).
>
> A posztmodernitás legfőbb, irányadó értéke a választás szabadsága. E
> parttalan szabadság jegyében az ember számára a *rossz* választásának
> jogát is megköveteli (abortusz, homoszexualitás, "szabad szerelem",
> eutanázia, tekintély és hierarchia elvetése stb). A posztmodern etika ezzel
> - erőszakosan, globális normatív tekintélyt követelve - a termé-szettörvény
> és az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezi magát.
>
> *A relativizmus diktatúrája*
>
> A választás posztmodern etikája a hierarchiák felszámolásával di-csekszik,
> ám eközben az értékek új hierarchiáját hozza létre, XVI. Benedek pápa
> kifejezésével a relativizmus dik-tatúráját. A relativizmus diktatúrá-jában
> emberségünk és hitünk radikális lebontását erőltetik ránk finom
> módszerességgel, kulturális átformálás által. A re-lativizmus álarcot
> visel, de uralkodó és romboló.
>
> A korábbi diktatúrák hangosak, erőszakosak, központosítottak, leigázóak,
> megfélemlítőek. A relativizmus diktatúrája halk, rejtett, intézményeken
> belüli, "barátságos", decentralizált, globális. Stratégiája lágy, alulról
> felfelé irányuló, nemhivatalos, belső. A relativizmus diktatúrájának
> végeredménye az ember és a természet lebontása, valamint az aposztázia
> terjesztése a világban, különösen a fejlődő országokban.
>
> *Mit tehet ebben a helyzetben a keresztény ember? *
>
> A múlt ideologikus rendszereihez hasonlóan a globális etika vége is az
> lesz, hogy lebontja saját magát. Mivel tele van belső ellent-mondásokkal,
> nem fenntartható. Nem valószínű azonban, hogy a globális ci-vilizáció
> önmagától visszatér a józan észhez és a hagyományos értékekhez. Az új
> kultúrát tehát evangelizálnunk kell.
>
> Ennek során nagyon fontos a tisztánlátás, mert könnyű összetéveszteni a
> globális etika jelszavait és értékeit az egyház társadalmi tanításával. Az
> új etikában szereplő "egyenlőség elve" nem ugyanaz, mint az igazságosság
> zsidó-keresztény fogalma; más a "tudatosság- és érzé-kenységnövelés", mint
> a lelkiismeret erkölcsi és teológiai nevelése; más a "nők egyenlő esélyhez
> juttatása", mint férfi és nő egyenlő méltósága, a "pozitívan élni" fogalma
> nem ugyanaz, mint a teológiai remény fogalma;  a kényszerű "szabad
> választás" más, mint a krisztusi szabadság; az "emberi jogok,
> jogosultságok, diszkriminációmentesség" egészen más, mint Isten irgalmas
> szeretetének örömhíre. Fontos, hogy észrevegyük: a kétféle logika két külön
> irányba vezet. Világosan el kell választanunk a globális etikát a hiteles
> keresztény humanizmustól.
>
> Nem vehetünk részt olyan kétértelmű programokban, amelyeket a globális
> etika ügynökei irányítanak. Szavainkban pedig ügyelnünk kell, nehogy az új
> fogalmak elfoglalják az evangelizáció helyét: a mi feladatunk az
> evangelizáció, nem pedig az, hogy emberi jogokról és fenntarthatóságról
> beszéljünk. Vajon nem az "üdvös-ség fokozatos szekularizációjáról" óvott
> II. János Pál pápa *Redemptoris missio* kezdetű enciklikájában? Fontos,
> hogy az új etika homályos fogalmaival kapcsolatban mindig világossá tegyük,
> mi külön-bözteti meg ezeket az Egyház szociális tanításától és az
> evangéliumtól, másként hallgatóink elbizonytalanodnak és hitük is
> meggyengülhet. *Novo millennio ineunte* kezdetű enciklikájában II. János
> Pál pápa arra hív bennünket, hogy Krisztustól induljunk el. A jelen
> helyzetben ez az újrain-dulás a feladatunk.
>
> *Összefoglalónk Marguerite A. Peeters: Új globális etika: kihívások az
> Egyház számára c. tanulmánya alapján készült (kiadta: a Magyar Katolikus
> Családegyesület). A szerző a brüsszeli székhelyű lnstitute for
> Intercultural Dialogue Dynamics igazgatója.*****
>
> Ménesi Krisztina/Magyar Kurír****
>
> Kép: laboringinthelord.com****
>  ------------------------------
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem****
>
>  ------------------------------
>
>
> Confidentiality Note: This e-mail is intended only for the person(s) or
> entity(ies) to which it is addressed and may contain information that is
> privileged, confidential or otherwise protected from disclosure. Any
> review, retransmission or other use of, or taking of any action in reliance
> upon this information by anyone other than the intended recipient(s) is
> prohibited. If you have received this e-mail in error, please notify the
> sender immediately and destroy the entire message.
> Disclaimer: Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not be
> binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar
> Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit
> otherwise agreed upon in writing. ****
>
> P Please consider the environment before printing this email.****
>  ------------------------------
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem****
>
>  ------------------------------
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130216/ceae415b/attachment-0001.html 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 3135 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130216/ceae415b/attachment-0001.jpe 