[Grem] Szt. Bálint napja

[Emoke Greschik]

A hét szentje: Szent Bálint

Február 14-e Szent Bálint püspök és vértanú liturgikus emléknapja. Ő volt
az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt megesketett. 269-ban
halt meg Rómában. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve
és az értük végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő
védőszentjük.
  Arkadiusz Nocoń atya szentekről szóló sorozata eleveníti fel Szent Bálint
életét. Szent Bálint halálának feltételezett napját, a világ sok országában
a szerelmesek napjaként ünneplik.

Terni, ahol Bálint püspök ereklyéi találhatók, minden év február 14-én
fogadja a Szent Bálint sírjához zarándokoló szerelmes párokat. Egész
Olaszország területéről érkezenek, hogy eljegyzésüket megünnepeljék.
Jegyességüket Isten adományaként és életük legszebb időszakaként akarják
megélni. A kegyelemnek ebben az időszakában nemcsak jobban akarják
megismerni egymást és akarnak megerősödni érzelmeikben, hanem tökéletesedni
akarnak abban a szeretetben, amely "türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem
keresi a maga javát, nem tapintatlan, nem feltételezi a rosszat és soha meg
nem szűnik...

Ki volt Bálint? Azok a tudósítások, amelyek erről a nagyon népszerű
szentről a keresztény hagyományban fennmaradtak, rendkívül hiányosak és
pontatlanok. Ez némiképp annak tulajdonítható, hogy szentünk élete a
kereszténység korai századainak homályába burkolózik. Története egészen a
Krisztus utáni III. századig nyúlik vissza, amikor az Egyház ellenségei
nemcsak üldözték Krisztus hitvallóit, hanem minden róluk szóló emléket
igyekeztek megsemmisíteni. Így volt ez az ún. Vértanú aktákkal is, amely a
hitükért vértanúhalált vállalók legdicséretesebb példáit sorolja fel.

Nem csoda hát, hogy miután az üldöztetések befejeződtek és írásos
dokumentumok nélkül próbálták rekonstruálni a korábbi eseményeket, időnként
bizonytalan vagy gyakran legendás elemekkel átszőtt leírásokat hagytak az
utókorra a jámbor keresztények. Szent Bálintról annyit biztosan tudunk,
hogy Krisztusért és testvéreiért életét adta - vagyis a legtöbbet, amit
ember adhat. Minden egyéb esemény, ami életrajzából fennmaradt, csak
másodrendű, bár kétségtelenül szép és említésre méltó.

Mint például az az általános jelenség, hogy üldözések idején a vértanúkat
elkísérték hozzátartozóik, barátaik a perekre és a kivégzésekre, ami már
önmagában bátorságot igényelt, mert ezzel ők is veszélynek tették ki
életüket. A gyanúsítottat gyakran kínzásnak vetették alá, hogy hittagadásra
kényszerítsék. Aki pedig nem volt hajlandó ezt megtenni, azt halálra
ítélték és karddal kivégezték.

Egy elbeszélésből tudjuk, hogy Bálint akkor sem zárkózott el a pogányok
elől, amikor már Terni püspökeként tevékenykedett. Egy alkalommal egy
bizonyos Kratón nevű pogány filozófus elhívta Rómába, hogy bénulásban
szenvedő fiát gyógyítsa meg. A szent útra kelt és megérkezvén teljesítette
a bölcs férfi kérését. Kratón a történtek hatására megtért egész
családjával és tanítványaival. Amikor erről értesítették a város
prefektusát, elfogatta Bálintot és börtönbe vetette, később pedig halálra
ítélte.

Egy másik elbeszélés arról tanúskodik, hogy Bálint püspök titokban eskette
meg a szerelmes párokat. Ez azért volt különleges, mert a törvény abban az
időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést.

Egy további történet arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány
férfit és egy keresztény nőt összeadott.

Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük
végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő védőszentjük.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130214/820b59f3/attachment.html