[Grem] Aláírásgyűjtés: Serényi István állami kitüntetése
Szodfridt Gábor
szodt at t-online.hu
2013. Feb. 14., Cs, 10:32:35 CET
Kaptam, küldöm...
Nem kell sokat csinálni, csak aláírni a petíciót egy kiváló, mindig
Magyarországért kiálló sportemberéért, két perc....
Gábor
Kedves Barátaim!
Személyes ügyemnek érzem, hogy egy olyan nagyszerű ember,mint Serényi
István a lehető legmagasabb állami kitüntetésben részesüljön. Kérem,
támogassátok Ti is ezt a petíciót és osszátok meg másokkal is, hogy
minél többen tudjanak arról, hogy mennyi mindent tett a magyarságért.
Köszönettel és üdvözlettel,
András
*A petició az alábbi linken írható alá:*
http://www.peticiok.com/serenyi_istvan_allami_kituntetese
*Egy rövid kis video a 95 éves Serényi Istvánról:*
http://www.youtube.com/watch?v=EtZOH8nBvcc&feature=youtu.be
<http://www.youtube.com/watch?v=EtZOH8nBvcc&feature=youtu.be>
*Életmű összefoglaló:*
*Serényi István*a magyar emigráció egyik legkiemelkedőbb egyénisége ma
már 95 éves. Egész életét a magyarság és a szabadság szolgálatának
szentelte és szenteli mind a mai napig.
Kiváló atlétaként többszörös vidéki, majd kétszeres országos futó bajnok
volt. 1936-ban egyike volt azoknak, akik az olimpiai lángot vitték
Berlin felé. 1948-ban a Londoni olimpiai keret tagja volt.
Mint újságíró, a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott, később a
Veszprémi Hírlap újságírója lett, majd a Veszprémi Vármegyét
szerkesztette. A háború után hazafias és nemzeti hangvételű cikkei miatt
kényszermunkára ítélték. 1947-ben szabadult, de az újabb megtorlástól
tartva előbb Ausztriába, majd az Egyesült Államokba menekült, ahol a
magyar egyesületi életnek aktív szereplője lett.
Az 1956-os forradalom véres leverése adta meg azt a végső lökést, amely
meghatározó irányt adott életének: a hazát és a magyarságot szolgálni
élete végéig. 1959 és 1962 között három olyan tüntető akciót hajtott
végre, amelyek az USA-ban és világszerte is a magyar ügy elismert
harcosává tették:
?Hruscsov szovjet államfő 1959. évi amerikai látogatásakor Serényi a New
York-i Szabadságszobor szemét fekete lepellel kötötte be, jelképezve az
USA vakságát a magyar szabadságharc eltiprójával szemben.
?1960 októberében hat nap alatt New York-ból Washington-ba futott,
megtéve minden nap egy maratoni távot, hogy a Fehér Háznál a világsajtó
nyilvánossága előtt átnyújtsa a Rabnemzetek Memorandumát Nixon akkori
alelnöknek.
?1962-ben "Emlékezz Magyarországra" és "Szabadságot Magyarországnak"
feliratú trikóban San Francisco-ból New York-ba gyalogolt 74 nap alatt,
megjavítva ezen a 6000 km-es távon a fennálló rekordot.
Felhasználva az így megszerzett hírnevét, 1970-ben dél-amerikai körútra
indult, hogy a magyar igazságot hirdesse. Óriási munkásságát mind Nixon
elnök, mind Reagan elnök elismerte. 1988-ban európai körútja során
trianoni és erdélyi memorandumokat adott át vezető állami személyeknek.
1989-ig 4 világrész 47 országába vitte a magyar ügyet a világ
nyilvánossága elé. 1991óta Bécsben él. Az évtizedek alatt kiépített
nemzetközi kapcsolatai révén "csendes diplomáciával" ma is igyekszik
minden magyar ügyet elősegíteni és előadásaival a magyar ifjúság nemzeti
öntudatát erősíteni.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130214/0ed9f187/attachment-0001.html
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: Petíció kép.jpg
Típus: application/octet-stream
Méret: 36013 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130214/0ed9f187/attachment-0001.obj
További információk a(z) Grem levelezőlistáról