[Grem] Hátha valaki nem tudja - Mindszenty József bíboros

[KEA]

Hátha valaki nem tudja - Mindszenty József bíboros

Dobai Miklós, 2013.12.26.
miklos.dobai at freestart.hu


Hátha valaki nem tudja...

December 26-a van, Karácsony másnapja. Szent nap. Háborúban ilyenkor
szünetel a harc, de nem szünetel békében osztályharc. Most 65 éve, 1948.
december 26-án tartóztatta le az ÁVÓ Mindszenty József bíborost,
Magyarország hercegprímását. Letartóztatta, hogy utána testi-lelki
tortúrák után hamis vádak és kicsikart vallomások alapján
életfogytiglani szabadságvesztésre ítélje.

E szépnek igazán nem mondható évfordulón idézzük fel a megalkuvást nem
ismerő, elveit, híveit mindhalálig védelmező, azoknak utat mutató
bíboros emlékét, megpróbáltatásokkal teli életét.

Mindszenty József 1892. március 29-én született Csehimindszenten,
eredetileg Pehm Józsefként, s a Mindszenty nevet 1942-ben szülőhelye
iránti tiszteletből vette fel. Tanulmányait a szombathelyi premontrei
gimnáziumban, majd a szombathelyi papnevelő intézetben végezte, 1915.
június 12-én szentelték pappá. Felsőpatyon kezdte meg papi működését,
majd Zalaegerszegre került, ahol az 1919-es Direktóriummal került
összeütközésbe. Mint Zalaegerszegi plébános 1921-ben támogatta a Rongyos
Gárda Nyugat-magyarországi felkelését, melyben rokona Pehm Ferenc
csendőr-szakaszvezető szeptember 8-án, a második ágfalvai csatában
esett el.

Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt
vármegyei elnökségében. 1924-ben pornói címzetes apát, 1927-ben a
szombathelyi egyházmegye egy részében püspöki biztos. E minőségben 19 új
templomot, 7 plébániaépületet, 9 miséző-helyet, 12 iskolát építtetett, s
szervezett meg körülöttük katolikus közösségi életet.

1944. nyarán, már veszprémi püspökként kezdeményezte annak a püspökkari
körlevélnek a megalkotását, amely a zsidók elhurcolása ellen
tiltakozott. Majd október végén Shvoy Lajos székesfehérvári, báró Apor
Vilmos győri püspökkel és Kelemen Krizosztom OSB főapát
együttműködésével memorandumot szerkesztett követelve a
nyilas-kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot, mert az a magyar nép
ellen való. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság
letartóztatta és a veszprémi vármegyei bíróság pince-börtönébe zárta.

XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, majd
1946. február 21-én bíborossá kreálta a római Szt. Péter-bazilikában.
Hercegprímásként óriási feladatot vállalt. Vállalta, hogy megerősíti a
magyar katolikus egyház híveinek hitét és erkölcsi felfogását.
1947-1948-ban Boldogasszony Évet kezdeményezett és vezetett. Mindszenty,
mint prímás kötelességének érezte a társadalmi élet erkölcsi
vonatkozásainak segítő szándékú figyelését, jóakaratú bírálatát.
Vezetése alatt a magyar püspöki kar mindannyiszor közös körlevelekben
tette szóvá, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette
a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés
szabadságát. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki
magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt,
az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. október
18-án és 1947. augusztus 25-én a nemzetgyűlési képviselőválasztások
előtt a püspöki kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy
olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemű.

Talán ennek is volt következménye, hogy 1948. december 26-án törvény- és
jogellenesen letartóztatták, testileg-lelkileg megkínozták, s hazug
vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény
világban nagy fölháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel
tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése
megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek
nyilvánította a bíboros bebörtönzését. 6 év budapesti börtön után
megromlott egészsége miatt 1955-tôl Püspökszentlászlón, majd
Felsőpetényben tartották fogva. A forradalom kitörése után, 1956.
október 30-án éjjel magyar katonák szabadították ki fogságából. Nagy
Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet
mondott a Szabad Magyar Rádióban.

November 4-e hajnalán, a szovjet csapatok támadása után az USA
nagykövetségén kért és kapott menedéket. Ottani tartózkodását rövidnek
vélte, azonban Kádárék nem engedték visszatérni érseki székébe. Több
alkalommal döntött Mindszenty a követségről való távozásról, de ennek
ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők
jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést,
egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el
emlékiratait. 1963. áprilisában a Szentszék megbízásából Mindszentyt
többször meglátogatta Franz König bécsi bíboros és más vatikáni
diplomaták. Mindszenty kész volt menedéke elhagyására, de a kormány
ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására.
Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a
kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem
nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról,
a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki
tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították ezt, majd
(Mindszenty tudta nélkül!) elfogadták e föltételeket. Mindszenty,
teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a
követséget és Rómába ment.

Ezt követően Mindszenty a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a
Pázmáneumban lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a
világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse.
Ezért nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a magyarok
sokaságát, hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba,
Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba. Közben a
Kádár-rendszer sürgette a Szentszéket, hogy teljesítse ígéretét és
fossza meg Mindszentyt az esztergomi érseki tisztségétől. VI. Pál pápa
1973. november 1-én levélben kérte Mindszentyt a lemondásra, de
Mindszenty nem teljesítette azt. Ekkor (1973. december 18-án) a
Szentatya mégis megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki
széket. A pápa utasításának Mindszenty engedelmeskedett, többé nem
használta érseki címét, de lelkipásztori útjait folytatta, s továbbra is
sokan keresték föl a Pázmáneumban. Amerikai útja során a Dallasi Egyetem
díszdoktorrá avatta. Emlékiratait a frankfurti nemzetközi
könyvkiállításon mutatták be. Venezuelai útjáról visszatérve, párizsi,
majd skandináviai útját tervezte, amikor beteg lett, s pár hét múlva,
1975. május 6-án, halt meg Bécsben, az irgalmasok kórházában.

Temetése végakaratának megfelelően Mariazellben 1975. május 15-én volt.
Holttestét a rendszerváltozás hónapjaiban, végakaratát kicsit figyelmen
kívül hagyva, ünnepélyesen hazahozták, s 1991. május 4-én újratemették
az esztergomi bazilika kriptájában.

Letartóztatása 65-ik évfordulóján idézzük fel latin nyelvű
sírfeliratának szövegét magyarul:

Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a
szent Pannoniáért.

Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai at freestart.hu e-mail címre várom.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI