[Grem] HUN KORONA

2012. Nov. 28., Sze, 14:13:52 CET

________________________________
Feladó: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] ; meghatalmazó: Romhányi Beatrix [t.romhanyi at gmail.com]
Küldve: 2012. november 28. 12:57
Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Tárgy: Re: [Grem] HUN KORONA

Kedves Trixi!
A szentkorona-tan kialakulása valószínűleg egy (nem megszakítás nélküli) folyamat eredményeképpen képzelhető el. Ennek a folyamatnak azonban az 1440-44-es interregnum nem a kezdete, inkább csak a második felvonása. 1401-ben ugyanis a bárók fogságba vetették Zsigmondot és a Szt Korona felhatalmazásából maguk kezdték gyakorolni a hatalmat. Intézkedéseiket a MAGYAR SZT. KORONA PECSÉTJE (latin) feliratos pecsétnyomóval hitelesítették. Az addigi királyi kancellár Kanizsai János érsek pedig kinevezte magát a Magyarország Szent Koronájának kancellárjává. Ez számomra olyan forradalmi, rádásul államjogi újításnak tűnik, amelyről nehéz elképzelni, hogy a gondolati hátterét minden előzmény nélkül akkor, 1401-ben rögtönözték. Bár, ki tudja? Tény viszont, hogy Zsigmond visszatértével a kérdés az említett interregnumig lekerült napirendről. Üdv: Baják László

Köszönöm Baják Laci kiegészítéseit, igaza van. a magyar Szent Korona e tekintetben kivétele helyet foglal el az európai jogtörténetben is. Egyetlen ponton vitatkoznék kicsit vele, hogy tudniillik a Szent Korona nevében való kormányzás gondolata már a XIV. század végén megjelent volna. Kétség kívül létezik a kifejezés, de azért az nem biztos, hogy akkor ugyanazt értették ezen, amit a XV. század közepén. A rendeknek ugyanis akkor még semmi közük nem volt magához a koronához, annak őrzése is kizárólag a király felelőssége volt. A bárók és a korona közti közvetlen - valóban tárgyiasult - kapcsolat létrejöttére az adott alkalmat, amikor Zsigmond 1435-ben Csehországba távozván a korona őrzésével az esztergomi érseket és a nádort (történetesen két testvért, Pálóczi Györgyöt és Mátét) bízta meg ideiglenes jelleggel, a király halála és az ezt követő zavaros idők miatt azonban az intézkedése hatályban maradt (ez a koronaőrség történetének kezdete is). A Szent Korona tan alapjai valójában az 1440-1464<tel:1440-1464> közötti interregnum időszakában fogalmazódtak meg, amikor egyébként a sors különös fintoraként maga a tárgy nem is volt az országban, hiszen azt az özvegy Erzsébet királyné Visegrádról ellopatta, magával vitte, és végül a Habsburg III. Frigyes "vendégszeretetét" élvezte.
A Kálmán-kori datálás lehetőségét Kiss Etele vetette fel, meg is vannak hozzá az érvei, de kétség kívül többségben vannak, akik III. Bélához kötik a korona készítését.
Üdv
Trixi

2012. november 28. 10:47 baják.lászló írta, <bajak.laszlo at hnm.hu<mailto:bajak.laszlo at hnm.hu>>:

________________________________________
Feladó: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu> [grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu>] ; meghatalmaz&#243;: KEA [kea at turul.banki.hu<mailto:kea at turul.banki.hu>]
Küldve: 2012. november 27. 21:10
Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
Tárgy: Re: [Grem] HUN KORONA

Kis kiegészítéseket szeretnék tenni Trixi -szokásos módon kiváló- koronakutatásról szóló összefoglalásához. A "...korona országai" típusú megfogalmazások valóban ismertek voltak Európában,  de, tudomásom szerint ezek nem egy konkrét tárgyra, hanem a korona elvont fogalmára vonatkoznak. Kivétel a magyar Szt Korona. A Szt. Korona, mint konkrét tárgy nevében ugyanis, legalábbis a XIV. század vége óta, a király helyett, ill. király nélkül is lehetett kormányozni a Szt. Korona országait. Ez egy sajátos magyar eszmetörténeti fejlemény, amellyel a magyar rendek (bárók) megteremtették maguk számára a hatalomból való részesedés lehetőségét. (Még pecsétet is vésettek erre a célra). A Szt. Koronát lényegében Isten és a király közé helyezték és a magyar főkirályságban megtették a világi hatalom legfőbb birtokosának.
Tóth Endre tudomásom szerint a koronapántok zománclemezeinek korát, epigráfiai indoklással a XI. század első felére tette, és lehetségesnek vélte Szt. István kincstárából való származásukat. Ez mindenesetre megmagyarázná A Szt. Korona eredendő szentségét.
A Szt. Korona, bizánci ábrázolások szerint a Komnenosz császárok koronáját utánozza, így összeállítatójának joggal feltételezhetjük Komnenosz Manuel császár egykori trónörökösét, azaz III. Béla magyar királyt (1172)
Üdvözlettel: Baják László

Miért ferde a Szent Korona keresztje?
Fény derült egy történelmi rejtélyre

Új Ember, 2004.08.22. -- Szigeti László
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.08.22/1301.html

A magyar Szent Korona egyedülálló szimbolikus tárgy hazánk, de talán
egész Európa históriájában. Történetét sok homály fedi, s mindig
jelentős esemény, ha ennek egy-egy tisztázatlan részletére fény derül.
Ilyen a koronával kapcsolatban az a kérdés, hogy vajon miért és mióta
ferde a tetején lévő kereszt.

[1301.jpg]

A Szent Korona ábrázolása Révay Péter (1568-1622<tel:%281568-1622>) koronaőr De Monarchia
et Sacra Corona Regni Hungariae Centuriae című művében (Frankfurt, 1659)

Régészek, ötvösök, történészek és művészettörténészek eddig is
egybehangzó véleménye szerint a kereszt eredetileg egyenes volt, s a
koronát - igencsak kalandos évszázadai során - valamikor erős ütés vagy
nyomás érhette felülről vagy oldalról, minek következtében nemcsak a
kereszt ferdült el, hanem a korona három keresztpántja is megrepedt,
illetve eltört. Mindezzel szemben különböző - sokszor hajmeresztő -
elméletek is napvilágot láttak a témával kapcsolatban. Voltak fizikusok
és mérnökök, akik kizárólag a korona méretarányait tartották szem előtt,
és az aranymetszés szabályaiból kiindulva bizonygatták, hogy a kereszt
már eredetileg is a Föld tengelye és az egyenlítő közötti eltérésnek
megfelelő szögben került a Szent Koronára, mivel - mondják ők - készítői
ezzel akarták érzékeltetni a korabeli emberek világképét. Ennek a
teóriának a tarthatatlanságát már az a tény is mutatja, hogy sem az
európai királyi koronákon, sem a középkorban épült templomok tornyán nem
látható ferde kereszt, vagyis légből kapott gondolat ezzel kapcsolatban
az akkori emberek világnézetére hivatkozni. Tehát a Szent Korona
keresztje eredetileg egyenes volt - ezt igazolják mindenekelőtt a
legkorábbi, egymástól független ábrázolásai is.

Az 1620-as évek közepéről való a legkésőbbi ismert "egyenes" ábrázolás,
s 1784-ből származik egy átvételi elismervény, melyen az szerepel, hogy
a korona "keresztje egyik oldalára elnyomódott". Ugyanis ebben az évben,
május 25-én került Bécsbe a korona, az akkori uralkodó, II. József
rendeletére, aki ugyanakkor - mint jól tudjuk - nem koronáztatta meg
magát. Eszerint viszont valószínűleg 1740-ben is így kellett lennie,
hiszen 1784 előtt utoljára Mária Terézia koronázására vették elő a
királyi jelvényeket, s ennek kapcsán nem maradt fenn jelzés, hogy a
korona megsérült volna.

Arról, hogy az 1620-as és 1740-es évek közötti bő évszázadban mi
történhetett a koronával és keresztjével, mindeddig nem volt ismert
forrásunk. A közelmúltban azonban egy fiatal történész, Pálffy Géza a
királykoronázási lakomák történetének kutatása során rábukkant két
országgyűlési követ naplójára. Ezekben - az egyikben magyar, a másikban
latin nyelven - található egy hosszabb és egy rövidebb leírás a Szent
Korona "balesetével" kapcsolatban, amely 1638. február 14-én történt,
Mária Anna királyné, III. Ferdinánd király első hitvesének koronázása előtt.

A királynéknak e szertartás alkalmával ugyan egy úgynevezett házikoronát
helyeztek a fejére, viszont - mint az uralkodó támaszának - középkori
hagyomány szerint a Szent Koronával megérintették a jobb vállát. Ezért
volt szükség a nagy becsben tartott jelvényre ekkor is. Ilyen
alkalmakkor a Szent Mártonról elnevezett pozsonyi dóm sekrestyéjében
nyitották fel a koronázási ládát. Ugyanis a koronát nem lehetett
akármikor elővenni, csak a koronázások idején. 1608-tól dokumentálható,
hogy nagyon gondosan jártak el ezekben az esetekben. Jelen voltak a
magyar rendek, illetve a bécsi udvar képviselői, hiszen mindig a
császárvárosból hozta el a kulcsot a főudvarmester (ma úgy mondanánk:
miniszterelnök), de a ládát a koronaőrök nyitották ki, hiszen ő -
idegenként - nem érhetett hozzá.

1638 nevezetes napján is úgy tűnt, hogy minden az előírások szerint
történik, csakhogy az udvarmester rossz kulcsot hozott magával, ahogy
erről a most előkerült napló írója, egy felső-magyarországi követ is
beszámol: "felül az skatulyán (dobozon - a szerk.) az volt írva, hogy az
magyarországi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az
ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát
két kötélre egy fenyőgerendához felkötöttük. Lippay Gáspár, Zákány
András és én is emeltük fel. Nagy sok veszekedéssel (értsd: vesződséggel
- a szerk.) az lakatosok az ládát felszaggatták felül." Elképzelhető az
izgatott sietség: még fél óra, s megérkezik a királyné, a koronázási
jelvények ládáját pedig nem lehet kinyitni. A másik, latin nyelvű napló,
Szemere Pál, Abaúj vármegyei követ írása szerint a lakatosok "erőszakkal
és igen nagy erővel" törték fel a ládát, melyen a magyar nyelvű
dokumentum szavaival: "Pléh (azaz pánt - a szerk.) 14 vagyon."
(Megjegyzendő, hogy ez nem az a láda volt, amely most is látható a
Nemzeti Múzeumban. Ez utóbbi az 1860-as években készült, amikor Ipolyi
Arnold püspök vezetésével vizsgálatokat végeztek a koronázási jelvényeken.)

A ládát tehát felfeszítették, de a gondok ezzel nem értek véget. Ugyanis
a nagyon törékeny koronát ráadásul egy rézből készült tékában, azaz
tokban tartották. Emellett a jogar, az országalma és a legfölül lévő
palást is gondosan el volt csomagolva a ládában.

Az országgyűlési követ naplója így írja le a folytatást: "az koronának
az fölső réz tokját palatinus urunk (azaz Esterházy Miklós nádor - a
szerk.) felvevé, az alsó részébűl soha semmiképpen palatinus urunk az
koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zákány András (a borsodi
követ - a szerk.) adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy
darabot, úgy vevé ki osztán az alsó réz tokbúl az koronát palatinus
urunk." Tehát a láda felfeszítésekor olyan erővel nyomódott bele a
réztokba a korona, hogy csak késsel lehetett kifeszegetni onnan.

A korona kidolgozásának finomsága miatt ezeket a sérüléseket nem
lehetett maradéktalanul rendbe hozni. Jóllehet a korabeli rendtartás
szerint a koronázási jelvényeket a szertartás után vissza kellett tenni
a ládába, a baleset miatt most mégsem ez történt, hanem példa nélküli
módon tizenkét napig nem kerültek vissza a helyükre. Elképzelhető - bár
erről nincsenek adataink -, hogy a ládát is kicserélték ekkor, és a
koronát is megpróbálták megjavítani. Erre bizonyosan voltak
próbálkozások - ha nem is éppen ekkor -, hiszen a korona egyes részein
lévő utólagos szegecselések nagyon durva munka nyomai, láthatóan
kapkodva foglalkoztak vele, s minden bizonnyal olyanok, akik nem
rendelkeztek a XI. századi ötvösmesterek szakmai tudásával.

Annyi bizonyos, hogy a keresztet nem is lehet visszaegyenesíteni, hiszen
a sérüléskor kitágult az a lyuk, amelybe rögzítették, és egyenes
állapotban ebbe belecsúszna a kereszt, forrasztás esetén pedig
megsérülne a keresztet tartó zománclemez. A keresztet aztán az 1860-as
években, Ferenc József koronázása kapcsán rögzítették ferde állapotban.

Egy rejtély tehát megoldódott a magyar történelem egyik legbecsesebb
kincsével kapcsolatban, amely - mint láttuk - meglehetősen prózai okok
miatt sérült meg. Bizonyára vannak, akiknek ez "nem tetszik", s e
tényeket nem tudják összeegyeztetni magukban a Szent Koronát méltán
övező magasztossággal. Nekik is érdemes azonban megfontolni: története
mutatja, hogy a korona szimbóluma az ember egyéni és közösségi életének
is, aki elpusztíthatatlan lelkét-szellemét törékeny testben hordozza.

--

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
f. adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20121128/5ff3a481/attachment-0001.html 