[Grem] Advent 2. / Böjte Cs. + Váci M.

[Emoke Greschik]

*Adventi elmélkedések 2. - A végtelen vár ránk  / Böjte Csaba*

**

*Csodálatos! Isten nagyon ragaszkodik hozzánk, meghal értünk a kereszten,
életével megmutatta Krisztus, hogy mi az igazi szeretet. Szívünkbe lopta a
szeretet lángját, hogy a világunk el tudjon indulni, lassan, tipegve -
topogva az őszinte szeretet, a testvériség útján.*

 Vezet, azt akarja, hogy az emberiség ne fenekedjen meg a bűnben, a
gyűlölködésben, a háborúk pusztító csapásaiban. Mint kotló a csibéit, maga
köré gyűjt, és vezet önmagunk, és világunk felfedezésében, a teremtés
továbbálmodásában. A jóság és szeretet országának felépítésében, melynek
megvalósulásáért imádkozunk kétezer éve a Miatyánkban, az "Úr imájában".

Hiszem, hogy az emberiség nem ért el a repülését lefogó falakig, utunk
szakadékok mellett vezet, de még óriási távlatok vannak előttünk.
Ismeretlen, felfedezetlen világok, melyek felfedezésére, meghódítására én
is, de te is hivatott vagy. Az ötmilliárd év, melyen keresztül ideért az
élet, feljogosít, hogy higgyünk a végtelenben, mely előttünk van, melyet
még elképzelni sem tudunk, de ha alázatosan, Istenre, és a teremtett
világra figyelünk, lépésről-lépésre kibomlik, s a miénk lehet.

 Sajnos jönnek erőszakos diktátorok, és kétségbeesett pesszimisták,
szélsőséges nyughatatlan emberek, lesznek társadalmi rengések, de ne
zavarjanak, mert életed, életünk biztos kezekben van. Isten, ki szeret, s
kinek gyermeke vagy, vezet, veled van. Ő tarisznyált fel jósággal,
születésed előtt elrejtette a földbe a vasércet, a rezet, az olajat, mert
tudta, hogy te vágyni fogsz repülni, tengereken átkelni. Ő adott bölcs
szervező erőt, hogy álmodat álmodva alászállj a földbe kincseidért, és
kitartó munkával felszínre hozd, s megszüld vágyadat, mely tovarepít.

 Hiszem, hogy nem jutottunk a tarisznya aljára, még sok csoda vár reánk,
mit felfedezve otthonosabbá tehetjük életünk. Minden kérdésre van válasz,
és minden vágy beteljesedik, mert Atyánk, ki szomjat oltott testedbe, vizet
is adott bőségesen.



<http://2.bp.blogspot.com/_w7YF5lPBYF0/SxQfq3x4UPI/AAAAAAAAANo/dmzGBZQOgBE/s1600/vacikut.jpg>
Váci
Mihály: Eső a homokra
(részlet)

*"... élni: - szeretni, hinni a világot;*
*tenni valamit, mivel besugárzod;*
*melegítni: - telet a gyertya lángja;*
*szelidítni: - aszályt a szik virága;*
*rázni a világot: - szellő az erdőt;*
*kérlelve bíztatni: - karsztot a felhők;*
*lázadni: - úgy, hogy magadat naponta*
*feláldozod, ha mégoly kis dologra;*
*ellenszegülni: másképp nem?- parányi*
*toporzékoló ügy nyergébe szállni,*
*osztani magad: - hogy így sokasodjál;*
*kicsikhez hajolni:- hogy magasodjál;*
*hallgatni őket, hogy tudd a világot;*
*róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.*
*
Széjjel szóródni - eső a homokra -*
*sivatagnyi reménytelen dologra*
*s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb:*
*- kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled!"*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20121203/477ea274/attachment.html