[Fer_tg] Sárga Mária deli Angyalai...

[Edit Kóbor]

Kedves Orsi és Péter!

Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: hálás köszönet!
Én bizony végigolvastam a levelet (így a képekig is eljutottam, amiért
külön köszönet), így még kerekebb a történet.
Hatalmas vállalkozás volt, és minden tiszteletünk a tiétek.

Üdvözlettel,
Pálék

2017. augusztus 16. 21:09 Szabó Péter írta, <pszabo at freemail.hu>:

> Kedves Szülőtársak!
>
> Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy
> elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők,
> háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok.
>
> Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy
> elvállaljuk-e... ;-)
> Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt:
> nagyszerű élmény volt nekünk is. :-)
> Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk!
>
> Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a
> tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan
> összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném
> fogalmazni.
>
> *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!*
> Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt a
> feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is!
> És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen
> olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást,
> hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb.
>
> *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét
> alatt.*
> Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán,
> komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem
> voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el
> tudtam volna képzelni.
> Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak,
> voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire
> tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett.
> Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján
> elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték
> egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is
> felismerve meg is fogalmazták.
>
> *- Akik többet vállaltak...*
> Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség
> nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat
> annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek
> kevesebbek, hanem többek.
> Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd
> Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a
> feladatokat, megragadni és húzni.
>
> *- Hasznok*
> Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt az
> út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok.
> Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben.
> Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni,
> de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza.
>
> Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes
> példája.
> Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi
> hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak
> együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt
> izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén.
> Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás
> köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak!
> Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz
> nyilvánvaló, de a haszon garantált.
>
> *- Köszönet...*
> ... elsősorban persze *Deo gratias*!
>
> ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, hol
> ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. Már
> ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, amit a
> három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott.
> Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...?
>
> ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és tapasztalatát
> hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt értve mindazon
> tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, művészettörténeti, tudományos
> és pedagógiai tevékenységhez kell.)
> Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt,
> hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen
> összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és
> jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen
> elképesztő...
> Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami.
>
> Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai
> megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a
> küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai,
> túravezetői, lekivezetői...stb szerepben.
>
> ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért
> veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert
> kisebb.
> Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat adni,
> hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, szemmel
> tartva őket.
> Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így,
> többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és
> rászánták ezt a három hetüket.
> Megfizethetetlen!
>
> ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen testben,
> de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is volt
> gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, minden
> flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, online
> jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási tapasztalat
> átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett.
>
> ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól megérdemelt
> pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű baleset nélkül
> átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak idején ennyi
> idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...)
>
>
> És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet az
> általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba.
> Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis
> méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú
> és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a
> rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át.
>
> Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA
> <https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA>*
> Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem.
> Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott,
> előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert
> akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-)
>
> Pace e bene!
>
> Szabó Péter és Orsi
>
> Ui.:
> A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az Assisi
> melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az Angyalos
> Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek közelében
> Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend központja
> működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül mindent
> megmagyarázni, érezni is lehet... :-)
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Fer_tg mailing list
> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/fer_tg/attachments/20170817/adaa9db0/attachment-0001.html>