From marcsibodo at gmail.com Sun Aug 13 11:33:58 2017 From: marcsibodo at gmail.com (=?UTF-8?B?TWFyY3NpIEJvZMOz?=) Date: Sun, 13 Aug 2017 11:33:58 +0200 Subject: [Fer_tg] Itthon In-Reply-To: References: Message-ID: Kedves Szülők! Élményekben gazdagon, a szívünkben folyamatos hálával, épen és egészségesen, megérkeztünk római biciklis zarándoklatunkról. A biciklik az iskola nagyudvarán vannak, onnan elvihetőek, ha üzemel a porta. A bukósisakokat, és néhány biciklin sérülékenynek tűnő apróbb tárgyakat, sebességmérő órákat, tükröket, stb a portán helyeztem el. Akinek sürgős, ma 18.20-kor odamegyek a sulihoz és kinyitok mindent, tehát elvihetőek a holmik. Jelezze, aki élne ezzel a lehetőséggel... Amúgy meg jó pihenést és regenerálódást kívánok mindenkinek! Szeretettel : Bodó Marcsi --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From pszabo at freemail.hu Wed Aug 16 21:09:51 2017 From: pszabo at freemail.hu (=?UTF-8?B?U3phYsOzIFDDqXRlcg==?=) Date: Wed, 16 Aug 2017 21:09:51 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= Message-ID: Kedves Szülőtársak! Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy elvállaljuk-e... ;-) Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném fogalmazni. *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt a feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is! És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét alatt.* Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el tudtam volna képzelni. Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is felismerve meg is fogalmazták. *- Akik többet vállaltak...* Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek kevesebbek, hanem többek. Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a feladatokat, megragadni és húzni. *- Hasznok* Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt az út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni, de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes példája. Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz nyilvánvaló, de a haszon garantált. *- Köszönet...* ... elsősorban persze *Deo gratias*! ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, hol ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. Már ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, amit a három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és tapasztalatát hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt értve mindazon tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, művészettörténeti, tudományos és pedagógiai tevékenységhez kell.) Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen elképesztő... Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert kisebb. Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat adni, hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, szemmel tartva őket. Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és rászánták ezt a három hetüket. Megfizethetetlen! ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen testben, de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is volt gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, minden flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, online jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási tapasztalat átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól megérdemelt pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű baleset nélkül átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak idején ennyi idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet az általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA * Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) Pace e bene! Szabó Péter és Orsi Ui.: A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az Assisi melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az Angyalos Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek közelében Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend központja működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül mindent megmagyarázni, érezni is lehet... :-) --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From gsplan at t-online.hu Thu Aug 17 10:32:06 2017 From: gsplan at t-online.hu (Spellenberg =?utf-8?b?R3nDtnJneQ==?=) Date: Thu, 17 Aug 2017 10:32:06 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= In-Reply-To: Message-ID: <20170817103206.Horde.V9I3Aaz2b7Hl2DxG1RPB2w1@webmail.telekom.hu> Kedves Orsi és Péter! Hálás szívvel köszönjük Nektek és minden kísérőnek, hogy egy életre szóló élményt szereztetek gyermekeinknek ezzel az úttal ! Külön köszönet Orsinak a "hadtáp" ellátásáért, nem lehetett kis feladat... és neked Péter az értékes beszámolóért és a rengeteg fényképért ! Köszönettel, Spellenberg Marci szülei Tücsi és György Idézet (Szabó Péter ): > Kedves Szülőtársak! > > Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy > elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, > háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. > > Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy > elvállaljuk-e... ;-) > Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: > nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) > Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! > > Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a > tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan > összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném > fogalmazni. > > *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* > Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt a > feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is! > És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen > olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, > hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. > > *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét > alatt.* > Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, > komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem > voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el > tudtam volna képzelni. > Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, > voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire > tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. > Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján > elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték > egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is > felismerve meg is fogalmazták. > > *- Akik többet vállaltak...* > Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség > nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat > annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek > kevesebbek, hanem többek. > Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd > Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a > feladatokat, megragadni és húzni. > > *- Hasznok* > Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt az > út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. > Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. > Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni, de > biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. > > Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes > példája. > Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi > hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak > együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt > izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. > Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás köszönet > érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! > Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz > nyilvánvaló, de a haszon garantált. > > *- Köszönet...* > ... elsősorban persze *Deo gratias*! > > ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, hol > ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. Már > ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, amit a > három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. > Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? > > ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és tapasztalatát > hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt értve mindazon > tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, művészettörténeti, tudományos > és pedagógiai tevékenységhez kell.) > Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, > hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen > összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és > jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen > elképesztő... > Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. > > Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai > megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a > küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, > túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. > > ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért > veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert > kisebb. > Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat adni, > hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, szemmel > tartva őket. > Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, > többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és > rászánták ezt a három hetüket. > Megfizethetetlen! > > ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen testben, > de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is volt > gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, minden > flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, online > jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási tapasztalat > átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. > > ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól megérdemelt > pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű baleset nélkül > átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak idején ennyi > idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) > > > És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet az > általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. > Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis > méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú > és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a > rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. > > Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA > * > Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. > Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, > előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert > akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) > > Pace e bene! > > Szabó Péter és Orsi > > Ui.: > A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az Assisi > melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az Angyalos > Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek közelében > Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend központja > működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül mindent > megmagyarázni, érezni is lehet... :-) From kobor.edit21 at gmail.com Thu Aug 17 10:58:15 2017 From: kobor.edit21 at gmail.com (=?UTF-8?Q?Edit_K=C3=B3bor?=) Date: Thu, 17 Aug 2017 10:58:15 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= In-Reply-To: References: Message-ID: Kedves Orsi és Péter! Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: hálás köszönet! Én bizony végigolvastam a levelet (így a képekig is eljutottam, amiért külön köszönet), így még kerekebb a történet. Hatalmas vállalkozás volt, és minden tiszteletünk a tiétek. Üdvözlettel, Pálék 2017. augusztus 16. 21:09 Szabó Péter írta, : > Kedves Szülőtársak! > > Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy > elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, > háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. > > Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy > elvállaljuk-e... ;-) > Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: > nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) > Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! > > Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a > tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan > összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném > fogalmazni. > > *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* > Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt a > feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is! > És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen > olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, > hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. > > *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét > alatt.* > Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, > komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem > voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el > tudtam volna képzelni. > Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, > voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire > tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. > Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján > elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték > egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is > felismerve meg is fogalmazták. > > *- Akik többet vállaltak...* > Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség > nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat > annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek > kevesebbek, hanem többek. > Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd > Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a > feladatokat, megragadni és húzni. > > *- Hasznok* > Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt az > út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. > Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. > Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni, > de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. > > Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes > példája. > Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi > hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak > együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt > izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. > Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás > köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! > Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz > nyilvánvaló, de a haszon garantált. > > *- Köszönet...* > ... elsősorban persze *Deo gratias*! > > ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, hol > ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. Már > ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, amit a > három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. > Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? > > ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és tapasztalatát > hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt értve mindazon > tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, művészettörténeti, tudományos > és pedagógiai tevékenységhez kell.) > Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, > hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen > összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és > jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen > elképesztő... > Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. > > Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai > megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a > küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, > túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. > > ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért > veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert > kisebb. > Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat adni, > hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, szemmel > tartva őket. > Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, > többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és > rászánták ezt a három hetüket. > Megfizethetetlen! > > ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen testben, > de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is volt > gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, minden > flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, online > jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási tapasztalat > átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. > > ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól megérdemelt > pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű baleset nélkül > átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak idején ennyi > idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) > > > És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet az > általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. > Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis > méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú > és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a > rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. > > Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA > * > Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. > Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, > előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert > akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) > > Pace e bene! > > Szabó Péter és Orsi > > Ui.: > A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az Assisi > melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az Angyalos > Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek közelében > Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend központja > működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül mindent > megmagyarázni, érezni is lehet... :-) > > > > > _______________________________________________ > Fer_tg mailing list > Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg > > --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From wvlidi at gmail.com Thu Aug 17 20:42:24 2017 From: wvlidi at gmail.com (=?UTF-8?Q?Lidi_V=C3=A1mos?=) Date: Thu, 17 Aug 2017 20:42:24 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= In-Reply-To: References: Message-ID: Kedves Orsi és Péter, Én is csak ismételni tudom az előttem szólókat: köszönünk mindent, a levelet is-nagyon jó volt olvasni a tapasztalataitokat és még jobb végig nézni a rengeteg fantasztikus képet. Ez így jól árnyalja, kiegészíti az itthoni folyamatos beszámolót:) És a hosszú ideje tartó profi, precíz előkészületekért is köszönet Marcsinak, Nektek és mindenki másnak. Köszönettel: Lidi, Marcell, Flóra:) 2017. augusztus 17. 10:58 Edit Kóbor írta, : > Kedves Orsi és Péter! > > Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: hálás köszönet! > Én bizony végigolvastam a levelet (így a képekig is eljutottam, amiért > külön köszönet), így még kerekebb a történet. > Hatalmas vállalkozás volt, és minden tiszteletünk a tiétek. > > Üdvözlettel, > Pálék > > 2017. augusztus 16. 21:09 Szabó Péter írta, : > >> Kedves Szülőtársak! >> >> Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy >> elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, >> háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. >> >> Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy >> elvállaljuk-e... ;-) >> Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: >> nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) >> Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! >> >> Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a >> tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan >> összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném >> fogalmazni. >> >> *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* >> Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt >> a feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is! >> És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen >> olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, >> hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. >> >> *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét >> alatt.* >> Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, >> komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem >> voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el >> tudtam volna képzelni. >> Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, >> voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire >> tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. >> Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján >> elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték >> egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is >> felismerve meg is fogalmazták. >> >> *- Akik többet vállaltak...* >> Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség >> nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat >> annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek >> kevesebbek, hanem többek. >> Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd >> Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a >> feladatokat, megragadni és húzni. >> >> *- Hasznok* >> Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt az >> út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. >> Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. >> Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni, >> de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. >> >> Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes >> példája. >> Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi >> hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak >> együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt >> izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. >> Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás >> köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! >> Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz >> nyilvánvaló, de a haszon garantált. >> >> *- Köszönet...* >> ... elsősorban persze *Deo gratias*! >> >> ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, >> hol ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. >> Már ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, >> amit a három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. >> Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? >> >> ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és >> tapasztalatát hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt >> értve mindazon tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, >> művészettörténeti, tudományos és pedagógiai tevékenységhez kell.) >> Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, >> hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen >> összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és >> jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen >> elképesztő... >> Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. >> >> Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai >> megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a >> küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, >> túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. >> >> ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért >> veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert >> kisebb. >> Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat >> adni, hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, >> szemmel tartva őket. >> Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, >> többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és >> rászánták ezt a három hetüket. >> Megfizethetetlen! >> >> ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen >> testben, de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is >> volt gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, >> minden flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, >> online jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási >> tapasztalat átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. >> >> ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól megérdemelt >> pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű baleset nélkül >> átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak idején ennyi >> idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) >> >> >> És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet az >> általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. >> Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis >> méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú >> és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a >> rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. >> >> Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA >> * >> Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. >> Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, >> előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert >> akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) >> >> Pace e bene! >> >> Szabó Péter és Orsi >> >> Ui.: >> A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az >> Assisi melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az >> Angyalos Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek >> közelében Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend >> központja működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül >> mindent megmagyarázni, érezni is lehet... :-) >> >> >> >> >> _______________________________________________ >> Fer_tg mailing list >> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >> >> > > _______________________________________________ > Fer_tg mailing list > Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg > > --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From ladaizsofi at gmail.com Thu Aug 17 21:42:21 2017 From: ladaizsofi at gmail.com (=?UTF-8?B?WnPDs2ZpYSBMw6FkYWk=?=) Date: Thu, 17 Aug 2017 21:42:21 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= In-Reply-To: References: Message-ID: Kedves Orsi És Péter! Nagyon köszönjük a beszámolót, a képeket és természetesen - elsősorban - az odaadó munkátokat, az időt és fáradságot, melyet gyerekeinknek szenteltetek. Jó pihenést a nyár további részében! Üdvözlettel: Krebs család 2017. augusztus 17. 20:42 Lidi Vámos írta, : > Kedves Orsi és Péter, > > Én is csak ismételni tudom az előttem szólókat: köszönünk mindent, a > levelet is-nagyon jó volt olvasni a tapasztalataitokat és még jobb végig > nézni a rengeteg fantasztikus képet. Ez így jól árnyalja, kiegészíti az > itthoni folyamatos beszámolót:) > És a hosszú ideje tartó profi, precíz előkészületekért is köszönet > Marcsinak, Nektek és mindenki másnak. > > Köszönettel: > > Lidi, Marcell, Flóra:) > > 2017. augusztus 17. 10:58 Edit Kóbor írta, : > >> Kedves Orsi és Péter! >> >> Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: hálás köszönet! >> Én bizony végigolvastam a levelet (így a képekig is eljutottam, amiért >> külön köszönet), így még kerekebb a történet. >> Hatalmas vállalkozás volt, és minden tiszteletünk a tiétek. >> >> Üdvözlettel, >> Pálék >> >> 2017. augusztus 16. 21:09 Szabó Péter írta, : >> >>> Kedves Szülőtársak! >>> >>> Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy >>> elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, >>> háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. >>> >>> Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy >>> elvállaljuk-e... ;-) >>> Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: >>> nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) >>> Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! >>> >>> Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és a >>> tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan >>> összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném >>> fogalmazni. >>> >>> *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* >>> Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki beleállt >>> a feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton is! >>> És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen >>> olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, >>> hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. >>> >>> *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három hét >>> alatt.* >>> Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, >>> komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem >>> voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el >>> tudtam volna képzelni. >>> Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, >>> voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire >>> tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. >>> Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján >>> elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték >>> egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is >>> felismerve meg is fogalmazták. >>> >>> *- Akik többet vállaltak...* >>> Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség >>> nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat >>> annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek >>> kevesebbek, hanem többek. >>> Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd >>> Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a >>> feladatokat, megragadni és húzni. >>> >>> *- Hasznok* >>> Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt >>> az út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. >>> Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. >>> Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze egyéni, >>> de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. >>> >>> Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes >>> példája. >>> Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy érzelmi >>> hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák bicajoztak >>> együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, együtt >>> izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. >>> Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás >>> köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! >>> Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz >>> nyilvánvaló, de a haszon garantált. >>> >>> *- Köszönet...* >>> ... elsősorban persze *Deo gratias*! >>> >>> ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, >>> hol ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. >>> Már ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, >>> amit a három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. >>> Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? >>> >>> ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és >>> tapasztalatát hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt >>> értve mindazon tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, >>> művészettörténeti, tudományos és pedagógiai tevékenységhez kell.) >>> Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, >>> hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen >>> összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és >>> jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen >>> elképesztő... >>> Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. >>> >>> Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai >>> megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a >>> küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, >>> túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. >>> >>> ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért >>> veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert >>> kisebb. >>> Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat >>> adni, hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, >>> szemmel tartva őket. >>> Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, >>> többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és >>> rászánták ezt a három hetüket. >>> Megfizethetetlen! >>> >>> ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen >>> testben, de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is >>> volt gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, >>> minden flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, >>> online jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási >>> tapasztalat átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. >>> >>> ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól >>> megérdemelt pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű >>> baleset nélkül átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak >>> idején ennyi idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) >>> >>> >>> És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet >>> az általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. >>> Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis >>> méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú >>> és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a >>> rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. >>> >>> Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA >>> * >>> Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. >>> Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, >>> előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert >>> akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) >>> >>> Pace e bene! >>> >>> Szabó Péter és Orsi >>> >>> Ui.: >>> A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az >>> Assisi melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az >>> Angyalos Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek >>> közelében Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend >>> központja működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül >>> mindent megmagyarázni, érezni is lehet... :-) >>> >>> >>> >>> >>> _______________________________________________ >>> Fer_tg mailing list >>> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >>> >>> >> >> _______________________________________________ >> Fer_tg mailing list >> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >> >> > > _______________________________________________ > Fer_tg mailing list > Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg > > --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From matraijuli at gmail.com Fri Aug 18 07:49:33 2017 From: matraijuli at gmail.com (=?UTF-8?Q?Julianna_M=C3=A1trai?=) Date: Fri, 18 Aug 2017 07:49:33 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?U8OhcmdhIE3DoXJpYSBkZWxpIEFuZ3lhbGFpLi4u?= In-Reply-To: References: Message-ID: Kedves Orsi és Péter ! Köszönjük mi is, hogy ott voltatok a gyerekekkel, és a sok fáradozást, lelki támogatást. A képek nekünk nagyon nagy ajándékok, mivel Fanni telója elromlott és nem tudott fényképezni. Út közben is sokat jelentett, hogy hírt kaphattam Felőletek. Jó pihenést, erőt az otthoni munkához, Isten áldását kívánom Nektek: Juli 2017. augusztus 17. 21:42 Zsófia Ládai írta, : > Kedves Orsi És Péter! > > Nagyon köszönjük a beszámolót, a képeket és természetesen - elsősorban - > az odaadó munkátokat, az időt és fáradságot, melyet gyerekeinknek > szenteltetek. > Jó pihenést a nyár további részében! > > Üdvözlettel: > Krebs család > > 2017. augusztus 17. 20:42 Lidi Vámos írta, : > >> Kedves Orsi és Péter, >> >> Én is csak ismételni tudom az előttem szólókat: köszönünk mindent, a >> levelet is-nagyon jó volt olvasni a tapasztalataitokat és még jobb végig >> nézni a rengeteg fantasztikus képet. Ez így jól árnyalja, kiegészíti az >> itthoni folyamatos beszámolót:) >> És a hosszú ideje tartó profi, precíz előkészületekért is köszönet >> Marcsinak, Nektek és mindenki másnak. >> >> Köszönettel: >> >> Lidi, Marcell, Flóra:) >> >> 2017. augusztus 17. 10:58 Edit Kóbor írta, : >> >>> Kedves Orsi és Péter! >>> >>> Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz: hálás köszönet! >>> Én bizony végigolvastam a levelet (így a képekig is eljutottam, amiért >>> külön köszönet), így még kerekebb a történet. >>> Hatalmas vállalkozás volt, és minden tiszteletünk a tiétek. >>> >>> Üdvözlettel, >>> Pálék >>> >>> 2017. augusztus 16. 21:09 Szabó Péter írta, : >>> >>>> Kedves Szülőtársak! >>>> >>>> Mint tudhatjátok, feleségemmel, Orsival ketten vállalkoztunk, hogy >>>> elkísérjük a római kerékpáros osztályzarándoklatot mint autós kísérők, >>>> háttér támogatók, szóval amolyan sárga angyalok. >>>> >>>> Persze kaptunk figyelmeztetést is, hogy jól gondoljuk meg, hogy >>>> elvállaljuk-e... ;-) >>>> Szót is fogadtunk, meggondoltuk, elvállaltuk, és nem bántuk meg, sőt: >>>> nagyszerű élmény volt nekünk is. :-) >>>> Ezúton is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk! >>>> >>>> Talán lesz valami alkalom szentelve a szülők számára is az élmények és >>>> a tanulságok megfogalmazása céljából, talán nem, mindenesetre amolyan >>>> összefoglalásképpen az alábbiakat ezen a csatornán is meg szeretném >>>> fogalmazni. >>>> >>>> *- Mindenki túlélte, kibírta, hazaért...!* >>>> Ez ugyan azért várható volt, de ehhez az kellett, hogy mindenki >>>> beleállt a feladatba, és helytállt. Mindenkinek őszinte gratuláció ezúton >>>> is! >>>> És persze nem feltétlenül baj, ha az ember hagyja, hogy néha keveredjen >>>> olyan helyzetbe, hogy átélhessen ilyesféle túlélést, kibírást, >>>> hazaérkezést. Kell ehhez bizalom, alázat, hit...stb. >>>> >>>> *- Remekül, komolyabb konflikusok nélkül működött a közösség a három >>>> hét alatt.* >>>> Mindenki erejéhez mérten igyekezett úrrá lenni a saját fáradságán, >>>> komfortzóna kívüliségén, így ami nehézség volt, kezelni lehetett. Nem >>>> voltak különösebben nagy veszekedések, konfliktusok, pedig akár ilyet is el >>>> tudtam volna képzelni. >>>> Puffogások, értetlenkeségek és türelmetlenségek persze mindig vannak, >>>> voltak is, de azért végső sorban mindenki beállt a sorba, és amennyire >>>> tudott, nem csak jelen volt, hanem részt is vett. >>>> Amennyire mint osztályközösség ismerni lehetett őket előtte, az alapján >>>> elmondható, hogy sokat fejlődtek, összébb kovácsolódtak, jobban megismerték >>>> egymást, elfogadóbbak lettek egymás iránt, sőt ezt a végén maguk is >>>> felismerve meg is fogalmazták. >>>> >>>> *- Akik többet vállaltak...* >>>> Lassan azért kifelé jönnek abból a korból, amikor a segítőkészség >>>> nehezebben tör utat magának, úgyhogy már voltak, akik átengedték magukat >>>> annak az élménynek, hogy mások szolgálatára legyenek, és ettől nem lettek >>>> kevesebbek, hanem többek. >>>> Most nem emelnék ki senkit név szerint az osztályból, ezt remélem majd >>>> Marcsi megteszi, de voltak azért jópáran, akiknek volt szemük észrevenni a >>>> feladatokat, megragadni és húzni. >>>> >>>> *- Hasznok* >>>> Ifjúsági közösségi munkában jártas vezetőként mondhatom, hogy ez alatt >>>> az út alatt felmérhetetlenül sokat kaptak a fiatalok. >>>> Élményben, tapasztalatban, ismeretben, lelkiekben. >>>> Hogy ebből ki-ki mennyit tudott és akart hasznosítani, az persze >>>> egyéni, de biztos, hogy mindenki pozitív szaldóval jött haza. >>>> >>>> Egy dolgot mindenképpen kiemelnék, és ez a hiteles emberek személyes >>>> példája. >>>> Minden nézeteltérés, esetleges konfliktus, emberi gyengeség vagy >>>> érzelmi hullámverés ellenére el lehet mondani, hogy igazi emberi példák >>>> bicajoztak együtt a gyerekeitekkel, akik mertek közösséget vállalni velük, >>>> együtt izzadni, együtt szenvedni, és persze együtt örülni a végén. >>>> Ez nem kis dolog, főleg manapság. Igazi ferences magatartás. Hálás >>>> köszönet érte Marcsinak, Milánnak, Barnabásnak, Melindának, Jocónak! >>>> Valószínűleg ennek jelentősége gyermekeitek számára csak később lesz >>>> nyilvánvaló, de a haszon garantált. >>>> >>>> *- Köszönet...* >>>> ... elsősorban persze *Deo gratias*! >>>> >>>> ... Marcsinak, hogy nem lankadva, az ellenállást hol határozottsággal, >>>> hol ravaszsággal leküzdve összehozta, hogy megvalósulhatott ez a program. >>>> Már ez önmagában felbecsülhetetlen érdem, de felsorolni is nehéz lenne, >>>> amit a három hetes jelenlét során ehhez még hozzáadott. >>>> Hol vannak az ilyen osztályfőnökök...? >>>> >>>> ... Milán atyának, aki hihetetlen szakmai felkészültségét és >>>> tapasztalatát hozta és öntötte rájuk, beléjük önzetlenül. ("Szakma" alatt >>>> értve mindazon tudást, ami a túra-, lelki- és idegenvezetői, >>>> művészettörténeti, tudományos és pedagógiai tevékenységhez kell.) >>>> Tűnhetett persze ez néha túl soknak a fiataloknak, de nyilvánvaló volt, >>>> hogy egyáltalán nem valamiféle jószándékú esetlegesség, hanem a hihetetlen >>>> összeszedettség, átgondoltság és lényeglátás volt az, ami meghatározta és >>>> jellemezte a zarándoklat ívét. Ez elsősorban neki volt köszönhető. Egészen >>>> elképesztő... >>>> Talán közhelyes, de nélküle egyáltalán nem lett volna ez az, ami. >>>> >>>> Mindkét vezetőnek hatalmas érdeme, hogy az átlag száz km-es fizikai >>>> megterhelés után képesek voltak egy másik hadszíntéren is felvenni a >>>> küzdelmet, és eredménnyel helytállni az osztályfőnöki, pótanyai, >>>> túravezetői, lekivezetői...stb szerepben. >>>> >>>> ... Melindának, Barnabás testvérnek, Jocó úrnak, akiket most csak azért >>>> veszek egy bekezdés alá, mert közös volt a szerepük, és nem azért mert >>>> kisebb. >>>> Ők (persze Marcsival és Milánnal együtt) mertek jelen lenni, magukat >>>> adni, hitelesen, őszintén, teljes közösséget vállalva, figyelve rájuk, >>>> szemmel tartva őket. >>>> Barnabás testvért és Melindát még annyiban emelném ki, hogy még így, >>>> többé-kevésbé ismeretlenül is mertek csatlakozni az osztályhoz, és >>>> rászánták ezt a három hetüket. >>>> Megfizethetetlen! >>>> >>>> ... Zsuzsó néninek, aki bár talán nem látszott, és nem volt jelen >>>> testben, de olyan mértékben előkészítette az egész utat, és végig velünk is >>>> volt gondolatban és lélekben, hogy semmi komolyabb nehézség nem adódott, >>>> minden flottul működött. Értve ez alatt az előzetes szállásfoglalást, >>>> online jegyrendelést, misealkalmak szervezését, és mindazon ellátási >>>> tapasztalat átadását, ami a korábbi túrák alatt felgyülemlett. >>>> >>>> ... és persze az őrangyaloknak, akik bizonyára jelenleg a jól >>>> megérdemelt pihenőjüket tölthetik, mert nem lehetett (volt) egyszerű >>>> baleset nélkül átsegíteni minket Itálián. (Mi sem voltunk semmik annak >>>> idején ennyi idősen, de most is láttunk és hallottunk azért ezt-azt, na...) >>>> >>>> >>>> És annak, aki eddig győzte végigolvasni, az a jutalma, hogy belenézhet >>>> az általunk készített pillanatképekből és rövid videókból készített albumba. >>>> Erről azt kell tudni, hogy egy kis akciókamerával készült, ami a kis >>>> méretéből adódó észrevétlenségével és széles látószögével sajátos nézőpontú >>>> és hangulatú felvételeket eredményezett, az esetleges kisebb méret vagy a >>>> rosszabb minőség ellenére, nyilván mi mint kísérők szemüvegén át. >>>> >>>> Fogadjátok szeretettel: *https://goo.gl/photos/S3NdStnG2WqouEhVA >>>> * >>>> Ha esetleg valaki talál benne indiszkrét képet, szóljon, kiveszem. >>>> Olyat persze nem veszek ki, amin esetleg csapzott hajú, elcsigázott, >>>> előnytelen arckifejezésű, nem kifogástalan sminkű személyek vannak, mert >>>> akkor csak a szobrok és a festmények maradnának... :-) >>>> >>>> Pace e bene! >>>> >>>> Szabó Péter és Orsi >>>> >>>> Ui.: >>>> A *"Sárga Mária deli Angyalai"* albumcím tulajdonképpen egy rím az >>>> Assisi melletti *Santa Maria degli Angeli* település nevére, ahol az >>>> Angyalos Boldogasszony templomban az a Porziuncola kápolna áll, aminek >>>> közelében Szent Ferenc meghalt, és ahol jelenleg is a ferences rend >>>> központja működik. Továbbá rímel ez sokminden egyébre, nem kell feltétlenül >>>> mindent megmagyarázni, érezni is lehet... :-) >>>> >>>> >>>> >>>> >>>> _______________________________________________ >>>> Fer_tg mailing list >>>> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >>>> >>>> >>> >>> _______________________________________________ >>> Fer_tg mailing list >>> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >>> >>> >> >> _______________________________________________ >> Fer_tg mailing list >> Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu >> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg >> >> > > _______________________________________________ > Fer_tg mailing list > Fer_tg at turul.kgk.uni-obuda.hu > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/fer_tg > > --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: From kobor.edit21 at gmail.com Fri Aug 18 17:56:07 2017 From: kobor.edit21 at gmail.com (=?UTF-8?Q?Edit_K=C3=B3bor?=) Date: Fri, 18 Aug 2017 17:56:07 +0200 Subject: [Fer_tg] =?utf-8?b?S8OWU1rDlk5Kw5xLIQ==?= Message-ID: Kedves Marcsi! Köszöntünk már többször, de biztos nem elégszer. Gondolom, mindannyiunk nevében mondhatom hogy hatalmas feladatot vállaltál magadra, és csodálatos, hogy ennyi gyerekkel, ilyen problémamentesen és sikeresen, testben-lélekben megerősödve teljesítettétek ezt a fantasztikus túrát. Ezer köszönet és őszinte tiszteletünk érte! Üdvözlettel, Edit --------- következő rész --------- Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva... URL: