[fer_akata] Ajándék

[Keszthelyi Andra's]

A jó ajándék önmagunk egy darabja. A legjelentéktelenebb ajándék is test a
testünkből, lélek a lelkünkből. Példa arra, hogy életünk nemcsak
szükségletek láncolata, s hogy életünk legvégső alapja mégse valamiféle
elemi és kikerülhetetlen önzés. Bizonyítéka annak, hogy létünk végül is
ajándék, amiből futja az ajándékozásra. Tiltakozás, igen; az ajándék
tiltakozás is énünk korlátai ellen, akár olyasmit ajándékozunk oda, amire
magunknak is szükségünk volna, de még inkább, amikor olyasmit, amit mi
magunk is szeretünk, kedvelünk. Az ajándék jelkép ugyan, de ha megfelelő
módon adjuk: valóban él és tovább él. Ha jól adjuk, és jól fogadjuk:
titokzatos erőre kap. Tovább él, megszépül, sorsa lesz.

Az ajándékozás nem figyelmesség, nem fényűzés, nem szokás. Véghetetlenül
komolyabb és több minden rutinmozdulatnál. Gyönyörű kifejezése az ember
földi sorsának, helyzetének s ugyanakkor transzcendens ambíciójának. Annak a
vágynak, hogy egyek legyünk, ha most még csak börtönrácsainkon át tudjuk is
megölelni, megitatni és megetetni egymást.

(Pilinszky János)







-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
---
Keszthelyi András
fo"isk. adj.
BMF-KGK-SZVI